Egyetemistának lehet kapcsolata?

ami fontos az életben arra szakítasz időt.

Nem mindegy milyen szakon leszel és, hogy hol. Valahol sokat kell tanulni a kettesért valahol könnyen jön az ötös is.

Persze, hogy lehet. Én a párommal az egyetemen ismerkedtem meg, nagyon sokat vagyunk együtt, és az összeköltözésen gondolkodunk. Volt olyan csoporttársaim, akik már első évben összejöttek és azóta is együtt vannak. Ha nem egész nap begubódzva ülsz, akkor jó eséllyel lehet egy frankó baráti társaságod, akikkel eljárhatsz bulizni, tudtok együtt tanulni, összejöveteleket csinálni. Volt egy két csoporttársam, akik 4-5 átlaggal csinálták végig a 4 évet, köztársasági ösztöndíjat is kapta, emelett pedig buliztak, közösségi életet éltek. Megjegyzem nem holmi egyszerű szakon, hanem mérnöki karon, ahol fingatják az embert rendesen.

Szóval nem lehetetlen, legyél nyílt, legyél vevő a többi emberre, mert nagy valószínűséggel az ott kialakult baráti körből fogsz összejönni valakivel, ha sok időt töltötök együtt.

Kihagytam, most pedig jó állásom van sok pénzel. A pénzem miatt nem jövök össze lányokkal, mert csakis az kellene nekik. Sokat tanultam és dolgozom most. Egy biztos jövőhöz biztos tudás kell, én lemondtam a nőkről, cserébe hogy jó és szakképzett ember legyek, aki a tudásából megél, és nem is gyengén :)

Minél több pénzem van annál kevésbé bízok meg az emberekben, főleg a nőkben. De hát ezt önerőből értem el és nem bántam meg.

De ragadj meg minden alkalmat, aztán lesz valami

A gond az ilyen emberekkel annyi, hogy egy idő után csak ülnek a pénzükön és rájönnek hogy semmit nem ér az életük, mert a pénz hajtásán kívül semmit nem csináltak. Szépen kihall mellőlük a család és rájönnek, hogy egyedül vannak, mint a kisujjam. Sajnos egy barátom éppen itt tart, bár ő még nincs elkésve, csak 32 éves. A szülei meghaltak, még egy nagymamája él, nem nőzik, mert ugyan minek azt, eszébe sincs megházasodni, se testvére, se kutyája, se macskája se senkije és a múltkor pont azon izélt, hogy a nagyiján kívül már nincs senkije és mi lesz vele, ha már ő sem lesz. Egy SENKI lesz...

Én amondó vagyok, hogy nem feltétlenül az egyetemen kell megtalálni az embernek a párját, de a pénz akkor ér valamit, ha van kivel megosztani. Mondom ezt úgy, hogy mérnök hallgatóként jó munkahelyre számítok a jövőben és nem lesz ínyemre ezt megosztani a párommal, gyerekeimmel. :)