Magány, de nem egyedül?

Menj ki a zöld mezőre, ülj ott pár órát, pihenj. Ha ideges vagy, fuss, verekedj, áss, gyúrj. Meg fogsz nyugodni, társ sem kell hozzá.

Szerintem te most abban az életszakaszban vagy, hogy elsősorban magaddal szeretnél tisztába jönni. Nyugi, ezen mindenki átmegy, aki valóban fel akar/tud nőni. A kiegyensúlyozott ember, az egyedül sem magányos! Egyébként nézz körül: tuti, hogy számos olyan embert látsz a környezetedben, akik párban élnek ugyan, de iszonyúan magányosak. Te szerintem ezt az állapotot akarod elkerülni :D

Először próbáld meg azt, amit mondtam. Utána mehetsz mással kirándulni...

Pontosan tudom milyen ez...Én ilyenkor a kutyámmal szoktam nagyokat sétálni, így nem kell egy emberrel sem beszélnem, de mégis van mellettem valaki :)

A vizsgaidőszak az a párkapcsolati bonyodalmak nélkül is elég nehéz! Szorítok neked :D. Én egyébként ebben az időszakban két dologgal kapcsolódtam ki: görkoriztam illetve sütiket sütöttem. Kalácsgyúrás közben - kézzel gyúrtam :) - klasszul átismételtem fejben a már átvett tételeket. A görkori meg segített, hogy kitisztuljon a fejem!

én is így vagyok! a barátommal tönkrement a kapcsolatom! most én se találom a helyem! már nem is igazán az ürességet érzem hanem tényleg azt hogy nem tudom mit csinálnék és nem tudom eldönteni hogy hogy jobb,egyedül vagy másokkal! gondoltam kimegyek kapálni... kimentem kapáltam egy jó darabig majd olyan szinten elment tőle a kedvem... leültem zenét hallgatni ... untam az összeset csak kapcsolgattam össze vissza a számok között! egy másik nap elmentem biciklizni ... már 3 faluval arrébb voltam majd visszatekeretem mégis úgy érzetem hogy mennék még valahova... nincs kedvem egyedül lenni.. nincs kedvem másokkal lenni! nincs kedvem csinálni semmit de nincs kedvem tétlenül ülni se... érdekes ez de majd csak ismét örömömet lelem idővel megint

nyugi majd csak megoldódik minden magától! én bízom benne hogy hamarosan el fog múlni ez az érzés nekem is és neked is :D biztos így lesz csak most kell még egy kis idő... ;)