Vannak kapcsolatok ahol az egyik fél nem tudja elfogadni a másik szeretetét! Ez miért van?

A saját sztorimat mondanám el,megismerkedtem egy lánnyal 1 évvel ezelött.Romantikussan indult a dolog,nagy távolság volt köztünk 600 km.Eleinte msn-en beszéltünk és levelezgettünk,2 hónap után össze hoztunk egy találkozót,teljesen véletlenűl akadtunk egymásra,nem szoktam chatelni de aznap amikor megismerkedtünk csakpoénból felnéztem egyet,rákattintottam egy csomó lányra,de mindenki elküldött a fenébe,ő volt az aki ugyan így egy jót szeretett volna beszélgetni.Elkezdtünk beszélgetni,elösször csak leveleztünk,aztán felvettem msn-re,éjszakában nyúló 4-5 órás beszélgetések voltak minden egyes nap,2 hónap után eljött az első találkozó ideje,fél úton találkoztunk budapesten,én az ország egyik felébe ő pedig a másikba laktunk.Állt ott a peronon és rám várt,amikor megláttam remegett a lábam,tudtam hogy ő az igazi.Ott elkezdődött köztünk valami,forró nyári nap volt és mintha egy filmbe csöpettünk volna,minden megszűnt körölüttünk,csak mi voltunk és semmi nem számított.Szomorúan késő délután én is és ő is felültünk a vonatra,én az egyik irányba ő a másikba.Szerelmes lettem,ő is,másnap felhívott hogy nem tudta hogy a tegnapinap álom volt e vagy valóság.Én sem!Szerelmesek lettünk!Szép lassan kialakúlt köztünk egy jó kapcsolat,és egyre többet találkoztunk,hol én mentem hol ő,általában 2-3 hetente.Rozoga motelekbe és apartmanokba szálltunk meg,mindig már városban,hatalmas szeretkezések történtek mindig.Jó éreztük magunkat és közbe elkezztük tervezni a közös jövőnket,vagy legalábbis elég sokat beszéltünk róla.Az volt a cél hogy együtt kimegyünk külföldre,én is ő is elkezdte tanulni a nyelvet,támogattuk egymást és a nagy távolság ellenére nagyon jó volt a kapcsolatunk,mert úgy gondolkodtunk hogy a szeretet a lényeg és az hogy mindenki tesz a dolgát.Én előre mentem külföldre,így volt megbeszélve a dolog,de ő benne valami elkezdett változni,bennem ugyan úgy égett a tűz és még most is így van ez,de ő mintha elkezdett volna féltékenykedni vagy irigykedni,soha nem csaltam meg,nem flörtöltem más nőkkel.Annyiszor mondtam neki hogy jobb lenne ha már alapba együtt mennénk ki,de ő még nem érezte kész magát nyelv ügyileg,pár hónapot voltam kinnt,a terv is az volt.Egyre jobban lökött el magától,egyre többet veszekedtünk,úgy éreztem ő már nem szeret engem,szeretett és szeret,de valamiért haragszik rám,nem tudom miért.1 hónappal ezelött szakított velem,indokot nem kaptam,csak annyit hogy hagyjam békén.A mai napig nem értem,bár voltak előjelek,mert már az is zavarta ha napi 1-szer felhívom őt,nem folytottam meg,hagytam élni,de még is foglalkoztam vele.1 hónapja nem beszél velem,nem keres és semmi.Küldtem neki egy sms-t,nem reagált rá.Nincs senkije,nem értem az egészet és értetlenűl állok az egész előtt.Szeretem őt,szerintem ő is szeret engem...De akkor még is mi volt a szakítás oka?Túl jó voltam hozzá?

Huu ez kicsit nyálas lett:D