Miért van ez? (ki érti a nőket? )

A nőket értem. A kislányokat nem annyira.

De majd megkérdezem a lányomat. :)

Elmondanám nőként ezzel kapcsolatos tapasztalataim. Van önkritikám, és elég jól ismerem már magamat, de és éppen ez miatt, magamból kiindulva fogok nyilatkozni.

Tehát adott egy férfi, aki elhalmoz a figyelmével, de nem találom különösebben vonzónak, nem érdekel. Persze azért titkon jól esik hogy figyel rám. Szeretik a nők ha odavannak értük, meg akarják hódítani őket, stb... Ilyen esetben ezt mondhatjuk egyfajta elvárásnak is (az most mindegy hogy mennyire jogos). Na már most ha megszűnik ez a figyelem, akkor rögtön felébred bennünk (bennem már nem, mert kinőttem belőle) mi a f....? érzése. Rögtön hiányolni kezdjük azt a jó kis törődést, és megtesszük a szükséges lépéseket, hogy visszakapjuk. Ne értsd félre! Nem a pasit! Csak azt amit adott. Ez még nem jelenti azt feltétlenül, hogy bármilyen kapcsolatot is szeretnénk az illető férfival. Adni azt ne kelljen semmit, de mit képzel már magáról, hogy megvonja a csodálatát. Ez nem így szó szerint fogalmazódik meg bennünk, ilyenkor egyfajta birtoklási vágy lobban fel az emberben. Ez önző tulajdonság. Van olyan is, amikor tényleg mély érzelmekről van szó, persze. Én nem mondom, hogy aki ezt állítja az hazudik. De többnyire sajnos ez a fránya hiúság és a birtoklási vágy a ludas. Remélem nem lett nagyon keszekusza a szövegem, így munka közben előfordul:D