Miért nem érdekelnek a férfiak?

Én sem vagyok az a panaszkodós tipus, sőt. De azért vannak dolgok, amiket az ember szeret megbeszélni, kikérni mások véleményét, vagy egyes élményeit elmesélni, vagy akár csak azt, hogy milyen napja volt a munkában. Ez egy párkapcsolat. Persze van olyan, hogy az embernek nincs kedve beszélgetni, de én például szeretem tudni, hogy mi jár a párom fejében. És ha nekem VELE gondom van, akkor azt szeretem vele megbeszélni, mert az ilyet csak együtt oldhatjuk meg.

Én is úgy gondolnám, hogy akkor rossz embereket fogsz ki, ha neked nincs a szexen kivül másra igényed velük kapcsolatban. Ahogy az előző úriember is írta, vannak témák amik a másik felet kevésbé érdekli, de ettől még meghallgatja, mert szereti a párját. Én pl imádom hallgatni páromat, ahogy beszél, megnyugtat.

Hát lényegében feltételezem igen, legalábbis remélhetőleg.

Most eszembe jutott egy példa arra, hogy itt arról beszéltek, hogy az EQ-d alacsony, csak azért ahogy ezekben a helyzetekben gondolkodsz.

Amikor apukám meghalt 16 éves voltam. Csütörtöki nap volt, pénteken úgy elmentem iskolába mintha semmi nem történt volna. Még a legjobb barátnőméknek sem mondtam el, bár látták valami nem stimmel. Végül nehezen pár hét múlva kiszedték belőlem. Ekkor a másik osztálytársam a hátam mögött kijelentette, hogy én mekkora érzéketlen ember vagyok, mert ő tuti felkelni sem bírt volna a fájdalomtól, ha az ő apja halt volna meg. Honnan a rákból tudta én mit érzek? Sehonnan. Néhány felületes dologból nem lehet kiolvasni más emberek gondolatát, és érzelmeit. Főleg aki nem egy nyitott természet.

Én sem vagyok az, nehezen nyílok meg, szóval én átérzem azért azt amit mondasz.

Bár a véleményem akkor is az, hogy nem kéne a srác idejét fecsérelned, vagy letisztázni vele, hogy te csak szexkapcsolatot szeretnél.

Bocsi az offért.

Kérdező: roppant meglepő számomra, hogy lány létedre ilyen vagy. Ezek a tulajdonságok, hogy nem traktálod a bajaiddal a másikat,mert úgysem tudja megoldani, vagy mert semmi köze hozzá, csak szexre jöjjön át, ne untasson 20-szor az unalmasabbnál unalmasabb témáival, nem köt le stb stb.. ezek nem nagyon illenek rá egy nőnemű egyénre... inkább az erősebbik nem jellemzői.

(persze nem kell sztereotipiákban élni, miszerint minden nő csacsogó, idegesítő, műkörmös p*csa.. nyilván nem.. de, kissé van egy olyan érzésem, mintha te valójában nem is szeretnéd a férfiakat, nem tudsz közös nevezőre jutni velük, így a gondjuk-bajuk-örömük sem érdekel téged.

Pedig leírhatnád a szakmád, szerintem többen vagyunk itt, akiket érdekel\érdekelsz, lévén ritka az ilyen beállítottságú nő.

Amúgy a nők többsége valóban ilyen, mint a kérdező, az evolúció során úgy alakult az agy biológiája, hogy a nők nem azért mondják el a problémáikat, hogy megoldási javaslatot kapjanak, hanem hogy beszéljenek róla.

Kedves kérdezőnk éppen ezért érdekes - szerintem -, mert ő nem ilyen, nála alacsony a késztetés a kibeszélésre (eddigi információink szerint ez férfitársaságban igaz, nem tudjuk, hogy a hölgykoszorúban milyen viselkedést ölt).

Az pedig, hogy férfitársaságban nem találja a kommunikációs fonalat, szvsz. abból is eredhet, hogy nem a saját fajsúlyának megfelelő vonalon keresgél. Populáris példa erre dr. Temperance Brennan (dr Csont), aki lévén nem találta meg egy férfiban az általa keresett tulajdonságokat, hideg logikával megoldotta: a szexuális kapcsolatra egy mélytengeri hegesztőt, az intellektuális kapcsolatra pedig egy - ha jól emlékszem - botanikust tartott.

Egy szónak is száz a vége:

- keresni kell egy olyan pasast, aki alul-felül megüti a mércét

- keresni kell egyet alulra, egyet felülre :)

- a C megoldást már tanult kollégánk vázolta.

Üdv.