Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerinted van, hogy valakinek egyszerűen nem jut szerelem?
fura kérdés, de már nagyon régóta foglalkoztat, és nagyon érdekelne mások véleménye.
20 éves vagyok, eddig egy igazi kapcsolatom volt (1,5 éves), azóta még 2 említésre méltóbb (nem mondanám azért szerelemnek), de azóta semmi. szó szerint semmi, már lassan szégyellem. (se ismerkedés, se flört, se randizás, nem figyelnek fel rám az emberek, pedig szoktam finoman kezdeményezni, de az a beszélgetésig jut el és nincs folytatás. a fiúk abszolút semlegesen viszonyulnak hozzám, régebben ez nem így volt, pedig a külsőm sokkal előnytelenebb volt akkor, mint most, szóval más lehet az oka). ennek már 2 éve. nem tanácsokat szeretnék, hanem az nyomaszt már egy ideje, hogy mi van, ha ennyi jutott? már nem tudok miben hinni, 2 éve semmi nem történik a szerelmi életemben, pedig élem a normális fiatalok életét, egyetem, néha eljárkálás, tanfolyamok, diákmunka, barátkozás. a külsőmmel meg semmi szembetűnő gond nincs, sokkal jobban nézek ki, mint évekkel ezelőtt, amikor meg sikeres voltam az ismerkedésben és összejött kapcsolat is.
itt az oldalon nézelődve is rengeteg magányos, elkeseredett fiatal kiírását láttam, akiknek nemhogy egy, de még annyi párkapcsolat sem volt még az életükben. ez engem mélyen elszomorít.
szerintetek tényleg van ilyen, hogy egyszerűen nem jut valakinek párkapcsolat, hiába a nyitottság és a megfelelő külső? nem akarom ezt elhinni, de a mindennapok más tapasztalatot mutatnak.
minden vélemény érdekel!
válasza: válasza:En is hasonlo cipoben jarok, csak pont fiuba, olyan mintha en irtam volna ki kerdest(annyi, hogy nekem nem volt hosszu kapcsolatom, csak rovidebbek):P
Ha van kedved beszelgetni, irhatsz privat uzit!
válasza:Csak az utolsó kérdésedre válaszolva:
Az azért nagyon ritka, hogy megfelelő külsővel és nyitottsággal valaki egyedül maradjon. Nekem az a tapasztalatom, hogy akik tényleg egyedül maradtak, azok nagyon zárkózott emberek, vagy a természet "áldotta meg" őket valamilyen testi fogyatékossággal.
Én azt tudom tanácsolni, hogy kezdeményezz te. Igen, akár lány létedre is.
válasza: válasza:Na tehát, véletlenül rányomtam a küldés gombra...:P
Szóval, előre leszögezem, hogy nem olvastam teljesen végig az összes választ (mert elég sok van), és bocsánat, ha olyat írok amiket már leírtak.
Én is ugyanebben a cipőben járok... Szerintem igenis van, hogy valakinek nem jön el az életében a Nagy Ő, volt már pár kapcsolatom, egy komolyabb 2 éves is, de Én kapcsolat közben sem éreztem soha azt a hűűű a de szerelmes vagyok érzést. Még az elején se volt meg, pedig a 2 éves kapcsolatomba nagyon szerettem a fiút, még a családdal is szembe mentem, hogy elfogadják (ez meg is történt), de már az elején tudtam, hogy nem vele akarom leélni az életem. Sajnos ma már ott tartok, ha tervezgetem a jövőmet abban nincs férfi, és nem azért mert nem akarok, hanem mert egyszerűen nem látom, tehát ott a gyerek, a ház, a kutya, a macska, de az apját nem látom a gyereknek. :)
Leginkább ez amúgy azért lehet, mert nem is nagyon találkoztam az elmúlt 1-2 évben olyan pasival aki megfogott volna, és ezt nem elsősorban külsőre értem, hanem a belsőre.
köszönöm szépen a válaszokat!
23:25-ös válaszolónak: a zárkózottságban egyetértek, de gondolom nem vagyok azzal egyedül, hogy eleinte nyitott vagyok, csak a negatív tapasztalatok hatására húzódtam vissza ennyire. de az esélyt mindig megadom magamnak... csak az ember egy idő után belefásul, ha soha nem kap pozitív visszajelzést. fogyatékosságom nincs, a külsőm rendben van, igényes vagyok, bár egy kicsit telt az alkatom, de a kövértől azért messze állok. régebben jóval előnytelenül néztem ki, mégis akkor sikeres voltam az ismerkedésben, komoly kapcsolatom is volt. köszönöm a tanácsodat, bár nem tudom, mi számít kezdeményezésnek. beszélgetést meg szoktam próbálni, és érdeklődő is vagyok, de nem szoktam kapni arra vonatkozó jeleket, hogy tetszenék a fiúnak, max udvariasan elbeszélget velem, de semmi incselkedés. másoknál azt látom, hogy flörtölnek és egyre közelebb kerülnek egymáshoz, de velem csak beszélgetnek a fiúk, és nem történik továbblépés. régen ez nem így volt...
23:51-es válaszolónak: köszönöm a válaszod, bár én elsősorban arra a helyzetre gondoltam, amikor az embernek semmilyen kapcsolat nem jön össze. ha már volt 2 éves kapcsolatod, ahol úgy érezted, szereted a fiút, akkor már nem kell szomorúnak lenned, mert képes vagy kapcsolatot teremteni, és ki tudja, legközelebb talán a nagy érzés is beköszön :) azt meg, hogy senki nem fog meg belsőre, meg tudom érteni, erre szokták mondani, hogy túl magas a mérce... van, amikor mérlegelni kell, hogy megéri e magas elvárásokkal, a tökéletesre várva inkább egyedül lenni. én egyelőre kitartok emellett.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!