Találkoztatok már ilyen naiv pasival?

Komolyan mondom,nem hiszem el, az a helyzet,hogy egyáltalán nem jön be, és próbáltam már lekoptatni mindenféle jelzésekkel,de nem sikerült. Komolyan szerintem észre se veszi,h nem jön be nekem,mintha egy másik világban élne,de komolyan,miután "lekoptattam",pár nappal később boldogan jött oda hozzám,és tényleg olyan őszinte mosollyal,mintha mi sem történt volna,szerintem tényleg azt hiszi,h kedvelem. Mert még mindig csillognak a szemei ha rám néz. Mondjuk elég elfoglalt ember,és folyton rohan,így lehet észre sem veszi,h hiába udvarolgat,nálam nincs esélye. Tuti ,h szeret,jaaj, és ráadásul azt hiszi,h ez kölcsönös,mert tényleg azzal a boldog naivitással jön mindig oda hozzám beszélgetni.

Most mi csináljak vele? Valaki segítsen? Esetleg volt valakinek hasonló helyzete? Hogyan oldotta meg?