Ti hogyan éltétek meg a szakitást?

Nagyon megértem a helyzeted! Én is ugyanebben a helyzetben vagyok, egy eléggé mély és összetett kapcsolat volt az enyém, szinte egymás mellet nőttünk fel. És hirtelen azon kaptam magam hogy átvert, megcsalt, és már nem kellek neki.

Bennem is megvolt az a opció hogy megpróbálok neki könyörögni, de nem ért semmit sajnos mikor 2x megpróbáltam (pedig ő csalt meg lány létére, és én könyörögjek?).

Én nem mondom azt hogy fiatal vagy lesz még párkapcsolatod mert tudom jól az ember ilyenkor ezzel nem törődik, hanem neki most kell, neki ő kell stb... Szóval csak annyit tudok mondani sokat fogsz rá gondolni meg nehéz lesz, de hidd el ahogy telik az idő, az lesz majd rá az egyetlen megoldás hogy múlnak a napok.

Nekem 4-5 hónapba telt mire odajutottam már nem akarom felhívni, se nem megkeresni, és csak néha futógondolatként érdekel meg összegezek dolgotokat a fejemben. Ő nem keres, én se őt, ő párkapcsolatban már rég, én pedig nem.

De én nem voltam olyan buta hogy belerohantam csak 1 kapcsolatba mert bánatom volt (sok lány ezt teszi) mert semmi értelme.

Szóval fel a fejjel, ha esetleg kedved támadna beszélgetni nyugodtan írhatsz privát üzenetet és vevő vagyok rá, elvégre egy cipőben evezünk :)

Sok sikert!