Mi a véleményetek? Össze vagyok zavarodva. (hosszú, de remélem elolvassátok)

A párommal 1 évig voltunk együtt( de már régóta szereémesek voltunk, csak sok idő elteltével kezdtünk el járni). Tökéletes volt minden, persze voltak kisebb veszekedések, de mindig megbeszéltük. Egy időben sokat találkoztunk, szinte naponta, ha 1 napot nem találkoztunk már mindketten ki voltunk borulva. Október óta egyre kevesebb ideje volt (tanulnia kellett) szinte egy hétköznap sem találkoztunk. Csak hétvégente, akkor sem mindig. A beszélgetéseink is kezdtek ritkulni, nem éreztem már olyan közel magamhoz. Furcsa érzés volt, mert én az egész 1 évben, és előtte is nagyon nagy lángoló szerelemmel szerettem. És ez így elmúlt.. vagyis nem a szerelem, hanem az a lángolás. És sokszor abba is bizonytalan voltam, hogy szerelmes vagyok-e még belé egyáltalán. Nagyon eltávolodtunk egymástól. Ezt természetesen elmondtam neki is, először felháborodott, utána meg mondta, hogy megpróbáljuk helyrehozni. Két hónapig együtt voltunk még, nem láttam az igyekezetet, hogy próbálná helyre hozni. Sokszor úgy éreztem, meg tudta volna oldani, hogy találkozzunk.. Most végül megbeszéltük, hogy legyen vége, de beszélgetünk neten kersztül, és majd lesz ami lesz. Hiányzik, de mégsem érzem már annyira közel magamhoz. ( egyszer viccből mondta, hogy csókolózott egy másik lánnyal(kivánxsi volt mit reagálok) és nagyon kibultam, majdnem sírtam, de elmondta, hogy csak kiváncsi volt a reakciómra..). És ha összefutunk néha, még mindig erősebben ver a szívem, de akkor mégis miért vagyok bizonytalan az érzéseimben?..