Továbbtanul majd fősulin/egyetemen, de leszögezte hogy nem akarja, hogy vele tartsak. Vélemény?

Naszóval az a helyzet hogy több mint 2 éve együtt vagyunk,igaz volt egy kis mosolyszünetünk (én léptem félre, de megbocsájtott, és nem egy rózsától, meg kellett érte kuzdenem, és ez igy a jo). Világnézetünk ég és föld, de nagyon szeretjük egymást. Tipikus "az ellentétek vonzzák egymást" vagyunk mi. Érezzük, hogy nem rózsaszín felhő ez már, hanem az őszinte, igaz szerelem/szeretet. Rengetegszer összeveszünk nagyon durván, komoly okok miatt, de nem birjuk ki hogy ne béküljünk ki, mert tudjuk, hogy a másik nélkül nem bírnánk. Ennyit a bevezetőről. Ő jövő tanévben főiskolára/egyetemre fog menni, hogy hova, még ő sem tudja, de leszögezte nekem hogy egyedül akar menni, egyedül akarja fölfedezni a koleszos életet, és hogy milyen érzés saját magát irányítani, bulizni akar, ismerkedni (az ő szótárában barátnőkkel) de mindezt úgy hogy nem vagyok ott... Nos, az ember mire gondolhat először? Hogy le akar lépni pasizni, és dekedves, még közli is velem. De én ismerem, mindig hűséges volt hozzám. Azért is akar így "kitörni" mert a barátnőivel kicsit elhanyatlott a kapcsolata, meg eléggé be van szabályozva otthon, bár, őt nem zavarja ez. Bízok benne, szeretem, tudom hogy szeret... De azért mégiscsak, ilyeneket mondani????? és ezt nem ma mondta, hónapok óta ez a véleménye. Amikor fölhozom a témát, azzal burkolózik, hogy hagyjam most ezzel, lehet hogy majd nem igy fogja gondolni de most még azt sem tudja hova menjen, meg össze van zavarodva a továbbtanulás miatt mert nem tudja mit kezdjen magával. Normális véleményeket várok. Én vagyok túl erőszakos, vagy érthetőek az ő nézetei?