A szülők hogyan élik meg, hogy a 18 éves fiuknak sosem volt még barátnője? (bővebben lent)

Szia!

Nos én is hasonló cipőben járok, nekem sem volt bnőm még...

Az segített nekem hogy faterral beszéltem a dologról és anyámmal is, persze úgy hogy most nem jön össze de azért szeretnék..

Nos ha felmerül bennük h meleg vagy akk győzd meg őket h nem vagy az, és sztem tanácsot is kérhetsz faterodtól.

Én pl nem is járok bulizni meg semmi ilyen helyre, itt Gyakorikérdésen ismerkedek lányokkal, amit Köszönök nekik és a fenntartó csapatnak :)

Mellesleg a szülők hogy aggódnak? Nm tudom, de akkor szarabb lenne ha már 20-22 lennél...

Faterom azt mondja hogy szerinte még ráér pár év múlva is, és azért hogy legyen valakim hogy elmondhassam van valakim Csak azért nem éri meg, ha jön a szerelem akkor :)

Szerintem alapvetően ettől nincsenek úgymond "elkeseredve", szerintem úgy tartják, hogy majd találsz te is egy igazit, lehet hogy holnap, de lehet hogy egy év múlva, csak azt szeretnék, hogy majd amellett a lány mellett boldog legyél. Lehet, hogy tartanak attól egy picit, hogy magányos vagy, vagy azért nem találsz barátnőt, mert a társaságban kicsit elzárkózott vagy.

Ez csak egy szemlélet, én például az öcsémből indultam ki, aki hasonló helyzetben volt, igaz nekem sem volt 16-7 éves koromig igazi kapcsolatom.

"Amúgy anya és apa külön élnek, én csak hetente egyszer megyek el faterhoz, de egyre sűrűbben kérdezget a lányokról, én meg hirtelen azt se tudom mit mondjak, mert ha elkezdem mondani, hogy ez nekem nem nagyon megyeget úgy néz rám mint valami űrlényre, és azt mondja, hogy a csajozás a világ legegyszerűbb dolga, szóval már nem is szoktam neki mondani semmit, ha ezt kérdezi, inkább elterelem a témát, mert nem szeretném idegesíteni ezzel."

Hát ez jó hosszú mondat volt barátom. Na már most. Szerintem apukád a te korodban már kb 10 csajjal járhatott (ahogy rád nézett, ebből ezt vettem ki). Anyukád ha nem annyira aggódik mint a faterod, akkor szerintem neki tök mind1 mikor csajozol be. Fatert meg nyugtasd le egy szöveggel, pl. rappeld el neki, hogy: "Figyi fater nekem sok csajom volt, úgyhogy nekem ne dumáljá, nekem te ne dumáljá".

És próbálkozz tovább, keményíts kicsit be, vagy ne légy túlválogatós, ne légy türelmetlen, eljön a te időd is.

Én anyám fejébe is megfordult sok minden mikor elmondtam neki a dolgokat...

Engem is elutasítottak utána egyáltalán nem közeledtem feléjük a suliba sem volt csaj mondhatni magamba zuhantam olyan 3evre meg is hiztam utána kikupalodtam viszont a nőket meg mindig hanyagoltam aztán kb 5evre rá elmondtam itthon a történteket jobb volt h kiadtam magamból és talán valami változás is történt mar, főleg úgy h megtetszett egy lány. Jahh és idősebb vagyok tőled.

Te is beszéld meg otthon, és nem ciki a szingliseg, csomó fiú szingli megis jól érzi magát.

Saját tapasztalatok:

Nekem az első komoly barátnőm, akiről beszéltem otthon/bemutattam szülőknek 21 éves koromban volt. (Több éves kapcsolat lett belőle.) Előtte mindig azt mondtam, hogy nem mindegy? Finoman utalni kell rá, hogy nem vagy homokos, de a magánélet az magánügy.

Az, hogy apukádnak volt egy rakás barátnője, az egy dolog; te jó eséllyel másfajta személyiség vagy, másfajta környezetben.. ezt nem egyszerű megérteni neki.

Az, hogy a szülők hogy élik ezt meg.. szerintem piszkosul túlbonyolítják az ügyet. Nincs jobb dolgok, de most őszintén, és nem sértőleg? :) Ha apu nagyon segíteni akar, kérj tőle tanácsot (ami jó eséllyel a mai világban nem fog működni, de legalább ő tud neked mesélni/megnyugszik) és mondd, hogy majd próbálkozol. ;)

Engem majdnem minden héten fáraszt ezzel anyám, "tessék már csajozni", "hogy lesznek így unokáim?". Már ezerszer mondtam, hogy nem, de hiába...

22F

A szülőnek az a dolga, hogy segítse és támogassa a gyerekét. Ha apád ilyen gyökér, küldd el a p.csába. Nem elég, hogy nincs senkid, még ő is növeli a rajtad lévő nyomást. Így még szarabb lesz, mert még teljesítmény kényszered is lesz. Ha legközelebb elkezdni, akkor közöld vele, hogy nincs senkid, nem vagy b.zi és ettől nem leszel kevesebb ember.

Ha meg hetente más csajod lenne, az lenne a baj.

Bírom a sok "fatert", lökik a rizsát, hogy csajozz, de nem segítenek benne értelmes módon, ha nincs sikered, akkor pedig "úgy néznek rád, mint egy űrlényre", vagy búzának gondolnak (szerencsére az én apám nem volt ilyen).

Mellesleg, közülük, akik annyit "csajoztak", a legtöbben elváltak, boldogtalanok egy átlagos barátnő/szerető mellett, sörhasat eresztettek és a fiatalságukat emlegetik. Tehát nagyon összejött nekik... Nem állítom, hogy a Te apád ilyen, de ha csak apró hasonlóságot is felfedezel a leírtak és a valóság között, ne izgasson, apád mit gondol rólad.