Volt már ugy valaki hogy azután hogy visszautasitották a közeledését ő a másikmellett maradt mint barát hátha az mégis belé szeret ám végülis valami uton-modon ő szeretett ki a másikbol? Elmesélné hogy történt

tudom, off, de a kérdés már maga egy félkész story..:)

Egy köztes állapotban vagyok e tekintetben. Hónapokkal ezelőtt megbeszéltük, hogy csak barátként tekint rám, de szüksége is van rám emellett. Így jött a kérdés lehet e barátsággá alakítani az érzéseket bennem is. Egyelőre még nem tudom, de a válasz kb az lehet, hogy ha sikerül is, akkor már nem lesz ugyan az mint előtte volt. Eltűnik a varázs, eltávolodik az ember a másiktól, mert fél nehogy megint túl közel kerüljön és előjöjjenek azok az érzések, amik csak bajt okoznak...valami mindenképpen el fog veszni. Ha ezt a veszteséget az ember nehezen viseli lehet jobb ha inkább tovább lép és nem találkozik többet az illetővel, mert mindenkinek az a legjobb.

Mi úgy barátkozunk most, hogy én szerelmes vagyok belé. De valószínűleg Ő is belém, csak elnyomta, és barátkozni akar...

Tudom, látni rajta, érezni, ki is csúszott a száján. Amúgy kicsit más az én történetem, mert jártunk is egy keveset előtte.