Nem merek kilépni a kapcsolatomból, mit tegyek?

Hát bocs, hogy ezt kell mondjam, de ezt alapjaiban csesztétek el, mert ha már annyi mindent fel kell adni a másikért, akkor borítékolható, hogy annak nem lesz jó vége.

Megteheted, hogy otthagyod és újraépíted az életed, most már valóban a saját szád íze szerint, és következő párodnak olyat választasz, akivel már feladások nélkül is össze tudjátok egyeztetni az életeteket. Ez eleinte nehéz lesz ugyan, de legalább elvezet az igazi boldogsághoz.

Vagy mardhatsz a jelenlegi kapcsolatban, nyelhetsz és szenvedhetsz tovább az eddig megszokott, relatíve mérsékelt intenzitáson, megkímélve magad a szakítás és az újrakezdés nagyobb első sokkjától és fájdalmától, viszont minimális (vagy abszolút 0) eséllyel az igazi boldogságra.

A döntés a tiéd.

Egyetértek az elsővel.

Nekem is volt hasonló kapcsolatom. (25/F) Ahogy telt az idő, kezdett fura lenni h bnőm egyre többet lóg a bnőivel, És kicsit kezdek háttérbe szorulni. Aztán felhoztam a témát, és neki állt feljebb h nem csak én vagyok a világon, de azért megpróbál változtatni. Itt már volt bennem egy olyan érzés h lehet jobb lenne nélküle, de hát a szerelem.. Később annyira elfajult a dolog, h 1-2 hónapra rá azt vágta a fejemhez, h neki mindig is a bnői lesznek a legfontosabbak, és én csak 2. lehetek. Na ott vége is lett, sztem senki sem szeret 2. lenni. Azóta 4 éve együtt vagyok a bnőmmel, és örülök h anno váltottam.

Természetes ez nem azt jelenti h neked is ezt kéne tenned, mert igazából te ismered a kapcsolatotokat. De az nem jó előjel h fel kell adni dolgokat egymásért.

Az meg főleg nem jó, ha neki van egy baráti társasági, akikkel szeret gondolom sűrűn találkozni, de ők nem annyira komálnak téged. Az neked csak kínlódás, és ha eddig nem tudott ezen változtatni, valószínűleg ezután sem fog tudni.

Először is, átérzem részben amit te érzel. Nekem a talán jövendőbeli barátom haverja egyszerűen nem szeret. Sőt! Amikor meglát már minden baja van. És amikor persze egy kicsit is szeretnék az általam szeretett fiúval lenni, ő már ott terem és egyből nem figyel egyik sem rám... Szerencsére nem fordul olyan sokszor elő.

Viszont abban meg igaza van az első válaszadónak, hogy még az elején rontottátok el. Nem szabad egy kapcsolatért ennyi mindent feladni, mert ha egyszer valóban véget ér, akkor nem lesz semmid aminek hasznát tudnád venni. Értem én, hogy akkor ezt láttátok a leghelyesebbnek, mert a szerelem "minden legyőz" fogalma hatott rátok.

És valóban van egy pár lehetőséged. Vagy otthagyod őt. És keresel valamilyen állást, amiből tudsz fizetni magad is rezit, meg ennivalót, és néha még összejárnál a férfivel csak úgy barátilag.

Vagy megbeszéled vele ezt az egészet nyugodtan és szépen. Ha azonnal a barátai mellett áll ki, akkor te továbbra sem viszed fel a hangodat, csak csöndesen, magányos hozzá tűzöd, hogy pont ez a baj. Ha ők fontosabbak neki, mint te, akkor sajnálom.

Vagy megbeszélitek, hogy egy időre külön kéne élnetek. Próbáljátok ki. Ha ő fog először az ajtód előtt ácsorogni, azért, hogy visszaszerezzen nyert ügy. A másik meg, így lehet többet a barátaival egy kicsit, és jobban felszabadulhat mert nem kell rád figyelnie. Te is ez idő alatt tegyél meg olyan dolgokat, amiket szeretsz. Menj el bulizni (habár nem tudom hány éves vagy) vásárolni, csinálj otthon olyan dolgokat amik lekötnek. Szabadulj fel. Jobb lesz.

Remélem tudtam segíteni!! És ne haragudj, hogy ilyen hosszú lett!