Szerintetek ez tényleg így van?

Köszönöm a válaszokat! Sikerült megnyugtatnotok.

Nekem nem ő az első (igaz, csak a második), de egyáltalán nem érzem azt, hogy valaha is bárki más érdekelni fog. Elég komoly kapcsolat a miénk, úgy érzem, nem csak a szerelmem, de egyben a legjobb barátom is, és ha valami miatt szétmennénk, tökéletesen megüresedne az életem.

A lekezelő hangnemet hanyagoljuk, ezt határozottan kérem minden válaszadótól! Én sem sértettem meg senkit, akkor nagyon kérem, engem se sértsen meg senki. Az ilyen szavakat, mint "buksidban", meg hasonlók nyugodtan el lehet kerülni. Nem egy 13 éves hülye kis csitri vagyok, hanem egy húszéves egyetemista lány.

Nem, nem fordult meg a fejemben. Szerintem ha a párkapcsolat nélküli ismerőseim mondogatják ezt, akik vadul vadásznak a pasikra, és állandóan megjegyzéseket tesznek rám, hogy milyen jó, hogy nekem van barátom, meg milyen kár, hogy nem tudok elmenni bulizni egy családi program miatt, akkor én ezeket a megjegyzéseket nem a féltésre írnám rá. Különben is, mitől féltenének? Egy szakítás azért nem egyedüli dolog, ami minden szökőévben egyszer történik meg a világon. A családomra kitérve meg sajnos nincs túl jó viszonyunk egymással, az most nem tartozik ide, hogy miért, úgyhogy kizártnak tartom, hogy a féltés dolgozna bárkiben. Ennyit erről.