Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » A kapcsolat elleni gyilkosság...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

A kapcsolat elleni gyilkosság volt az "összeköltözés"?

Figyelt kérdés

20 éves vagyok, 3 éve van barátom. Elsőéves főiskolások vagyunk új városban, közös koliszobában. Azóta úgy érzem, mintha kezdene ellaposodni a kapcsolatunk. Órára járunk, hazaérünk, főzünk, tanulunk, pihenünk, este pedig jönnek a haverok, kábé hetente vagy kéthetente megyünk el együtt sétálni, vagy kiülni a folyópartra, parkba.


Ezzel szemben gimiben 2-3-4 naponta találkoztunk napi 1-2 órákra hétköznap suli után (nagyon ritkán volt h minden nap összefutottunk), de akkor általában kiültünk a parkba beszélgetni vagy sétáltunk és nassoltunk, jó időben pléddel vonultunk ki a közeli tisztásra. Hétvégéket pedig hol nálam hol náluk töltöttük (nem egy városban lakunk), kiültünk akár szakadó hóba is a "helyünkre" és italoztunk meg nagyon sokat beszélgettünk, aztán este meg mentünk a haverokkal szórakozni.


Nagyon hiányzik ez az időszak, na meg persze az otthonom, meg a gimi is, nem igazán találom a helyem ott ahol most vagyok, hétvégére már sírhatnékom van, alig várom hogy hazajöhessek. Ha hétvégén ismét együtt töltünk egy napot náluk vagy nálunk, ismét minden rendben. Talán az a baj, hogy minden nap együtt vagyunk, és persze mindenki teszi a dolgát, én sem szeretném ha egész álló nap vele kellene foglalkoznom, mert tanulok, pihenek, ő is tanul, gépen játszik stb., önálló szükségleteink is vannak, de lassan kezdem úgy érezni hogy csak egymás mellett és nem együtt élünk.


Egyébként ezt csak én érzem így, ő azt mondja nem volt még ennél boldogabb, hogy mminden nap velem lehet, és csak miattam jött főiskolára. Talán velem van a baj? Mindig is nagy volt a szabadságvágyam, talán az a baj, hogy nincs idő arra hogy elkezdjen hiányozni, hisz minden nap ott van velem, általában hétvégéken is együtt töltünk egy napot, de az viszont tényleg kell, hogy legyen egy nap mikor úgy töltjük együtt az időt, ahogy régen.


Mi lehet erre a megoldás?? Nagyon szeretem a barátomat, soha nem csaltam meg, és nem is akarom, nem nézelődök más fiúk után, nem is tetszenek mások. Nem akarok véget vetni a kapcsolatnak, de így szinte már teher az együttlét.


És magamon is érzem a nyomást, hogy napról napra egyre ingerültebb, agresszívebb vagyok, nem érzem jól magam abban a szobában ahol minden nap vagyok, de a koliból nem költözhetek haza, ez az élet rendje, önállósodnom kell. Azt én is tudom magamtól is, hogy több időt kell szánnunk arra hogy kettesben töltsünk időt, amint említettem hetente két-hetente ki is megyünk sétálni a partra vagy a parkba, de ez akkor is idegen érzés, nem olyan mint azon a helyen ahol 20 évig éltem. Minden nap sírhatnékom van, de nem akarom ezzel stresszelni a barátomat, persze tud erről, mert mindent megbeszélünk, de ha minden nap nyávognék neki, még a végén azt hinné, vele van a bajom, pedig vele minden rendben, és szeretem is, csak a város meg az összeköltözés iránt vannak kétségeim. Mit tudtok tanácsolni??



2011. nov. 12. 13:55
1 2
 11/20 A kérdező kommentje:
csak magamra nem igazán van, de az a baj hogy kettőnkre sincsen. állandóan ott vannak a haverjaink, dorbézolunk, két-három napokat ott alszanak, pedig csak a szomszéd épületben laknak. engem inkább az zavar, hogy szinte velük is tartaqlmasabban töltjük a napokat, pedig egymás iránt igényesebbnek kéne lennünk. épp mosst beszéltük ezt meg, és arra jutottunk h próbálunk valami rendszert vinni a napokba, hétköznap tanulunk meg rendet tartunk, mondjuk heti két napot kiruccanunk sétálni, bulira átjönnek a többiek meg berugunk (olyankor ott is alhatnak), meg egy másik napot átjöhetnek amikor nyugi van, film, csak simán beszélgetés v vmi. sztünk ez így jó lenne. nem érzem jól magam attól, hogy minden nap váratlanul a nyakamba szakad minden, másnaposan fáradtan ébredünk, ha mégsem és próbálnék egy napot eltölteni, tanulni, időben lefeküdni, szépen hajat mosni, körmöt festeni, magammalf oglalkozni, akkor sem birok, mert jönnek kopognak, semmi magánélet, kiborító.
2011. nov. 12. 16:16
 12/20 anonim ***** válasza:
Jaa most már értem, hogy mi az ami hiányzik! A régi parkos kettesben lévős dolgotok nem? Nagyvonalakba... Akkor amit ezelőtt mondtam az nem érvényes! Az szerintem jó amit megbeszéltetek! De azért mindenhez idő kell, szerintem normális, hogy az elején így érzel egy új helyen szóval ne aggódj!:)
2011. nov. 12. 16:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/20 anonim ***** válasza:

Őőő most megint egy más szitu ugrott be :D

Nem lehet, hogy a régi megszokásaidat hiányolod? Ahogy régen mentek a napjaid? Én például eléggé ragaszkodom a megszokásaimhoz, a megszokás híve vagyok. Ha kibillenek ebből az nyugtalanít. Nem lehet, hogy neked is ez a gond? "Minden olyan más, mintha egy filmet néznél?"

Írtam korábban, hogy alakítsátok ki a rutint, ahogy látom már jó irányba haladtok mert ezt meg is vitattátok. Rugalmasság ide vagy oda, mondjon bárki bármit, jó az ha be vannak osztva úgymond a napjaid, óráid. Vigyetek rutint az életetekbe. Péládul beszéljétek meg, hogy mondjuk két naponta elmentek egyet sétálni a környéken, vagy sportoltok együtt, aztán mondjuk hétvégén bulizás és így tovább... Ha már hozzászoksz egy rutinhoz, kényelemben fogod érezni magad és nem feszültségben :)

Ha örökké random csináltok mindent, az biztos, hogy nem jó.


Ha pedig az empátia lelkiismeret furdalást okoz, akkor tényleg inkább ne foglalkozz ilyennel, nem lenne jó ha még mélyebbre kerülnél.

Ahogy látom annak ellenére, hogy együtt laktok, a közös programok eléggé hiányzonak. Nyakatokon lógnak örökké a haverok... Azért egy bizonyos szint után megálljt kell parancsolni. Hétfőtől péntekig mondjuk tanulás, takarítás, stb, és ilyenkor szakítsatok időt egymásra. És magadra is!!!!!!!! Ez ku*va fontos!

Barátod is ugyanezt teszi mikor leül játszani a gép elé. Ne égjél ki kislány, mert az rossz útra visz :PPPP



21F

2011. nov. 12. 16:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/20 A kérdező kommentje:
Tudom teso :PPPP épp ez az... adott a probléma, megvolt a rossz hangulat, megvolt a felismerés, mások tudatában vannak a gondoknak és belesüppednek, na ekkor laposodik el egy kapcsolat. nekünk van annyi igényességünk hogy tegyünk ellene, elképzelés is van, de azért kíváncsi voltam,milyen tanácsokat kaphatnék itt, és mind hasznos volt:)
2011. nov. 12. 17:15
 15/20 A kérdező kommentje:
kérdésedre válaszolva egyébként igenigen a régi megszokásaimat hiányolomk de nem a maga realista vonatkozásában, hogy minden percem be legyen osztva, hanem a azok a heylek és környékek, amikhez kötődtem a gyerekkorom óta és a kapcsolatunk kezdete óta is. az új helyen még nincs ilyen, de esély sincs arra hogy közös tapasztalatokat szerezzünk, mert szó nélkül random betoppannak a haverok, és itt lép be a nincs időm magamra-effektus. pedig nekem kell, nem is kevés, régebben is néha 2-3 napot is külön töltöttünk, mire elkezdtem hiányolni a barátomat.
2011. nov. 12. 17:20
 16/20 anonim ***** válasza:
Több időt töltsetek külön. Neked van rá igényed. Hülyeségeket meg ne beszéljetek a kérdezőnek, ohgy zsokja meg a helyzetet meg ilyenek.
2011. nov. 12. 18:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/20 A kérdező kommentje:
Igen egyébként az az elsődleges probléma, hogy a haverokra épül minden, mert állandóan ott vannak, a fennmaradó időmet már szeretném magamra fordítani, mert a társasági kapacitásom teljsen kilőtték a haverok, így ha a barátom szeretne közeledni felém, összebjni klét percre vagy megnézni egy filmet, idegesít és a terhemre van, ekkor agreszív és ingerült vagyok vele, de a feljebb említett empátia és lelkiismeretfurd. miatt mégis szakítok rá időt, így viszont magamra nem marad nulla sem. holott ennek a piramisnak fordítva kellene felépülnie, ha magammal szemben rendben érzek mindent, akkor kéne a barátommal foglalkoznom, és az ezek után is fennmaradó időben kéne a ahverokkal törődni. de én igénylem a társaságot is. csak nem ilyen sokat.:S
2011. nov. 12. 18:34
 18/20 anonim ***** válasza:
2011. nov. 12. 18:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/20 anonim ***** válasza:
Szerintem mond ezt el neki amit utoljára leírtál! Ha szeret meg fogja érteni..
2011. nov. 12. 19:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/20 A kérdező kommentje:
elmondtam és megért mindent, általában mindent megbeszélünk. csak kíváncsi voltam kívülállók véleményére, nagyon hasznosak tudnak lenni..ahogy ezek is..
2011. nov. 12. 19:22
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!