Örülnél, ha a párod egyenrangú félként kezelne téged és a barátait?

Nem biztos, hogy jó módszer, de talán érdemes lenne taktikázni: ne keresd (láttam, írtad, hogy volt olyan, hogy egy hétig nem kerested), várd meg, hogy ő keressen. Legyél elérhetetlen, hűvös. Ne tegyél meg mindent, ne csüngj rajta.

Ez csak egy ötlet... Várd meg, hogy ő epekedjen utánad, s ha ez nem megy, szépen el kell köszönni.

nem is ismeritek egymást, hogy akartok összeköltözni?

idegenek vagytok.

kérdésre a válaszom:

soha nem mennék bele olyan párkapcsolatba, ahol nem vagyunk egymilliárdszor fontosabbak egymásnak mindenki másnál, tehát a barátoknál is.

Hanem olyan nyugodt, révbe ért, biztonságérzete van mellettem.

Ha egy férfi nem tulajdonít neked kitüntetett figyelmet a haverjaival szemben, legalább az első időkben, akkor nem szerelmes beléd, ez kőkemény tapasztalat, nekem erre már antennám van... A nyugodt révbe érős hangulatról pedig az a tapasztalatom, hogy a pasi elvan veled kényelmesen mint a befőtt, mert kéznél vagy, de ő maga nem fog semmiféle erőfeszítést tenni arra, hogy esetleg később továbbfejlődjön a kapcsolat, a langyos pocsolya neki kiváló, mert KÉNYELMES és ezen van a hangsúly. De amint találkozik egy számára jobbal, izgatóbbal, akibe tényleg szerelmes lesz, úgy otthagy mint a huzat. Átéltem ugyanezt, amiket írsz.

25 N