Ennyire gyorsan elmúljon egy szerelem?

Valamilyen szinten igaza van. Elégtelen volt a kapcsolatotokban a kommunikáció, és a 3 év alatt felgyülemlett sérelmei most törtek elő. Van még esélyed mála szerintem ha megnyugszik, de addig békén kell hagynod és tudomásul venned a döntését.

Hát én bizony odafeküdnék a szerelmem mellé akármi menjen a TV-ben.. Lehet hogy 2 év után már annyira nem tűnik újnak a dolog, de nem szabad hagyni hogy kialudjon a szerelem.. Könyörög hogy szeretsd és nem teszed? Viseld a következményeit. És bízz benne hogy nem végleges..

F/16

Nézd...voltam már ilyen helyzetben, csahogy én szóltam időben a páromnak és mégsem tett semmit. Utána már könyörgött még egy esélyért, már nem szerettem, inkább egyedül maradtam, mint ugyanaban az unalmas kapcsolatban. Hány éves a párod? Lehet, hogy úgy gondolja, hogy már nem akarja az idejét egy semmilyen kapcsolatra pazarolni, tovább keresi a számára megfelelő embert. Az is lehet viszont, hogy csak rád akar ijeszteni, pár hétig sztem ne beszéljetek, ha igazán szeret még, akkor ad még egy esélyt.

Remélem nem voltam nagyon nyers, én drukkolok Neked! Fel a fejjel!

L/26

Én a szakítás előtt 4 hónappal szóltam neki, hogy baj van, hogy nem vagyok boldog mellette. Nem sok minden történt...aztán 2 hónap múlva megint szóltam, volt egy pár komoly beszélgetésünk. De ezek után sem történt változás, és 2 hónap múlva már teljesen kiszerettem belőle és akkor már nem volt értelme esélyt adnom. Én 24 voltam amikor ez történt.

A barátnőd is hibás, hogy nem avatott be eléggé a problémáiba, nem szólt, hogy mik járnak a fejében.

Ha akart szólni de te nem figyeltél rá, akkor az a Te hibád, de annyi jó van ebből, hogy legalább tanulsz belőle és remélem ezek után odafigyelsz majd arra a nőre akit párodnak választasz. Azért drukkolok, ha szeret keresni fog! Ilyenek a nők...:)

26/L

Fuj de utálom az ilyen hülye pitschákat, akik képtelenek EGYÉRTELMŰEN KOMMUNIKÁLNI, hanem elvárják, hogy a pasi gondolatolvasó legyen, mindent magától kitaláljon, pintyőke meg csak sunnyog, egyik nap még így imádlak, úgy imádlak, másnap meg wolfkatissá válok:

"10 lépés, 100 lépés távolság kell. Nem számít merre csak el, tőled el. Mit mondhatnál, mit mondhatnék? Elkoptunk rég, szemeinkből nézd, hova tűnt a fény?"

Jönnek azzal, hogy "jujj nem tudom, miért de már nem érzem ugyanazt, nem vagyok szerelmes, stb" és a kis imádnivaló drágából a Rózsák háborúja-féle Kathleen Turner lesz, aki csak a szakítás/válás szót tudja összeszorított ajkaival SZISZEGNI!!!

Az ilyet én sem értem, minden szerelem lelohad, elmúlik 1-2-3 év alatt. Utána egy sokkal szorosabb kapocs, a szeretet következik. Az ilyen tyúkoktól megkérdezném, hogyha őt CSAK a szenvedély és a lobogó szerelem élteti, akkor 3 évente cuccol és továbbáll???

-,-

Jó, nem szól. De könyörgöm, nem kell ahhoz gondolatolvasónak lenni valakinek, hogy tudja: ha van egy párja, azzal törődni is kell.

Az a baj néha, velünk nőkkel (legalábbis néhányunkkal), hogy azt szeretnénk, ha nem kellene a párunknak nekiszegezni, hogy: figyelj már, foglalkozz velem is néha. Meg aztán minek szóljunk, hogy igényeljük a foglalkozást, szeretgetést, összebújást? Nem azt szeretnénk, ha a párunk ezt csak a kedvünkért tenné, hanem azt, hogy ő is igényelje. Hogy inkább legyen kedve hozzánk bújni, mint tévézni, vagy számítógépezni és ne azért, mert kikényszerítjük.

Pedig néha a férfiaknak a szájukba kell rágni bizonyos dolgokat, ők (legalábbis egy részük) nehezebben veszik észre a párjukon, hogy baj van, ha az nem mondja ki.

A hirtelen szakításról meg annyit, hogy van úgy, hogy sok apróság után betelik a pohár és akkor tényleg mindent borít az ember.

Én szorítok nektek, hogy hátha még vissza lehet csinálni és akkor már jobban odafigyeltek egymásra.