ÁÁÁ, megőrülök, mit tegyek? Tanácsot kérhetek?

Nehéz vázolni a problémát, de igyekszem.

6 éve járok a barátommal.

Mindig nagyon aranyos és kedves vagyok vele. Kellő képpen kimutatom az érzéseimet, szeretgetem, mindig dícsérgetem ....stb.

Soha nem bántom meg azzal, hogy mást Istenítek a jelenlétében.

De sajnos ő nem így tesz : (

Ő, állitólag nem tudja kimutatni az érzéseit. - nagyon fájó dolg ez !!!

Nem bánt ő engem, nem mond rám semmi rosszat, de úgy igazából jót sem. Álltalában arról beszél, hogy "xy" (ez nem egy személy, mindig más valakivel példálódzik ) milyen ügyes, jó.... stb.

Nagyon fájó dolog ez, hiszen mindenkit dicsér agyba-főbe, csak éppen engem nem. Soha nem esik ki a szályán komolyabb dolgoknál, hogy "jó votál kicsim" . Amit én érek el, teszek, arra mindig azt mondja, alap - bárki képes lenne rá..

Több alkalommal is megpróbáltam már vele ezt megbeszélni. Azt mondja, szeret, imád, csak éppen elmesélt valamit, ne vegyem magamra. Nem célzás ez, csak épp elmeséli a történteket...ennyi.

Csakhogy ez nekem így nem elég, nem jó. Állitása szerint, ez hülyeség, de külömben sem tudja a személyiségét megváltoztatni és kész, az érzéseit meg nem tudja kimutatni !

Nem is kérem én, hogy változtassa meg a személyiségét, csak legyen velem szembe is elismerő, ne kelljen már mindig azt halgatnom, hogy mások milyen tutik...

Írok egy példát, hogy átlátható legyen :

Munka mellett, 2 iskolába járok. A munkám tökéletesen végzem, nem hanygolom el. Mind 2 suliba rengeteget tanulok éjszakánként. Eredménye:4,6 átlaggal zártam a tanévet! Mikor megkérdeztem, büszke e rám, hiszen nem éppen hétköznapi dolog meló melett párhuzamosan 2 iskolába járni, ráadásúl ilyen jó eredményt elérni. A válasza ez volt : hümmm...rengeteg ember jár suliba munka mellett.... jah amúgy képzeld már el, a haverom, tudud a Zsolesz is suliba jár, és majdnem kitűnő lett ! De , ő úgy igazából! Nagyon ott vagy a gyerek agyilag...dúrva milyen zseni, húúú kemény meló mellett...

Na most akkor kérdezem én! Mi az, hogy "de úgy igazából" ? Miért én talán játékiból ? És, én is kemény meló melett nyomom, + én 2 iskolába járok....

De ez csak 1 a sok közűl...

Visszatérve, mivel nem változtatott, ugy döntöttem én is olyan leszek amilyen ő, és ha saját bőrén tapasztalja, talán észreveszi magát és végre elérem a célomat.

Ehagytam az érzelmeim kimutatását, nem dícsérgettem, hanem a haverok , ismerősök erényeiről beszéltem, áradoztam tetteikről.

Hát az eredmény, az csak annyi lett, hogy útálatossá és vádaskodóvá vált.

Mikor elmondtam neki, hogy csak azért vagyok ilyen már közel 1 hónapja, mert éreztetni akartam vele mit élek át, milyen is ő, és hogy érezze már meg mennyire sértő, bántó, fájó dolog az ilyesfajta stilus...

Nem sértődött meg a "cselemen", csak kérte, hogy legyek újra a régi, hagyam abba ezt ...

Hát én újra a régi lettem, reménykedve, talán ő is jobb elesz, de sajnos nem, ő is újra a régi lett, nagy bánatomra :( halgathatom, hogy másokat a mennyekig elmel...

Mit tegyek ? Elhagyni nem akarom, mert szeretem. Nem szakítani akarok. Megoldást szeretnék!

Ehez kérném szíves tanácsotokat!

28/L