Beteg vagyok. Elmondjam a páromnak?

ha úgy dönt veled marad,az ő döntése!

de tényleg ne találd ki helyette..én megértelek,gondolom komoly betegésről van szó,de a szerelem az nem csak a szép időkre szól

Gondolj bele fordítva. Legalábbis most belegondoltam, mi lenne, ha a barátom, a szerelmem, vmi halálos - gondolom ilyesmiről lehet szó - betegségben szenvedne, és mondjuk nem sok ideje lenne hátra, és ezért szó nélkül lelépne.

Én árulásnak venném a részéről, összetörne lelkileg, végül addig agyalnék a dolgon, amíg meggyűlölném az emlékét. Aztán egyszer csak kiderülne, hogy mi történt, talán évek múlva, és miután évek múlva már csak a keserűség emléke maradt meg róla, rájönnék, hogy miért csinálta, és ismételten csak überf.osul érezném magam, hogy képes voltam gyűlölni. Szóval duplán okoznál csalódást.

Akkor is fájna valószínűleg, ha elmondja az igazságot, de legalább a vele kapcsolatos emlékeimet nem tenné tönkre vele, és sokkal jobb így emlékezni valakire, akit elveszítesz.

20L

(de amennyiben nem halálos kimenetelű a betegséged, nem látom okát, hogy egyáltalán felmerüljön benned a szakítás gondolata)

Na most képzeljük el, hogy nem mondod el neki és szakítotok...előbb utóbb úgyis megtudja valahonnan, hogy bajod van, és akkor bűntudata lesz ami egy életre elkíséri.

Szerintem mond el, én azt tanultam, hogy ha baj van, akkor a kapcsolatok vagy szétszakadnak, vagy még szorosabbak lesznek. Ha a kapcsolatotok tényleg a végét járja, nem fogja az visszatartani, hogy beteg vagy. De lehet, hogy ez fog összefogni titeket.

Nem tudom szerintem te sem akarod nélküle végigcsinálni, csak kicsit játszanád a szappanoperahőst. A szegény beteget, aki önfeláldozóan megkíméli a másikat, de egy drámai pillanatban úgyis kiderül az igazság, és a hős és hősnő újra együtt lesz. De legalábbis tudat alatt erre vágysz.Csak sajna a valóságban nem így működik a dolog. Hanem úgy, hogy esetleg szakítotok, ő meg nem tudja meg, és te meggyűlölöd érte....szerintem. :S

Én azon vagyok hogy szerintem ő tudja a legjobban hogy saját magának mi a legjobb. Mondj el neki őszintén mindent és ha veled marad az lesz neki a legjobb.

még valami: "Áruló az, aki ott vesz búcsút, ahol az út sötétté válik."

Hát tényleg fontos lenne tudni, hogy milyen betegséged van.

(először is feltételeztem, h nem fertőző, amit elkaphatna)

Tehát ha olyan, amivel lehet küzdeni, pl. rák (és nem végstádiumos) akkor nem feltétlenül kéne kirúgnod.

De ha 120%, hogy gyógyíthatatlan vagy belehalsz vagy valami, akkor én is meggondolnám... Azt írtad, hogy "amúgy is itt lenne az ideje a szakításnak". Szóval ha szakítani akarsz, szakíts magadért, ne a betegségérért. Aztán miután végeztetek egymással, megérdemel annyit, hogy tudjon róla.

Szerintem