Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Félreléptem és a barátom megütött. Hiba volt mással kezdeni, de akkor sem kellett volna erőszakoskodni. Szerintetek?
Tudom, most majd jön a sok válasz, hogy mekkora ribanc vagyok, igazából biztos meg is érdemlem, de szerintem akkor is túlreagálta a dolgot a barátom.
Hétvégén lefeküdtem a legjobb haverommal. Mostanában sok gond volt a kapcsolatomban, sokat civakodtunk apró kis semmiségeken a barátommal, mindig valami hülyeségen kaptunk össze, nem volt komoly veszekedés, de akkor is felgyülemlett bennem ez a sok minden. A haveromnál házibuli volt, engem is áthívott, hogy kicsit kieresszem a fáradt gőzt. Ittunk, és én elkezdtem neki panaszkodni, hogy mennyi baj van közöttünk mostanában a barátommal és hogy már nagyon tele van a hócipőm, a legjobb haverom pedig vígasztalt, amennyire tudott. Nagyon jól esett a kedvessége, hogy végre valaki meghallgat, meg van hozzám pár jó szava, és nem csak a civakodás megy, és el is voltam keseredve a barátom miatt, meg az alkohol is oldott kicsit a gátlásaimon, és hát végül is megtörtént a dolog...
Viszont szörnyű lelkiismeret furdalásom volt utána, és az első utam a barátomhoz vezetett. Gondoltam, elmondom neki őszintén, mi történt, mert ennyivel tartozom neki. Mikor oda jutottam a történetben, hogy én és a haverom lefeküdtünk egymással, akkora pofont kaptam, hogy a fülem is belecsendült. A barátom meg ott állt balta arccal, és közölte, hogy ő ekkorát még soha nem csalódott senkiben. Azt mondta, ezzel elárultam a bizalmát.
Én pont azért akartam vele őszinte lenni, nem pedig eltitkolni előle a dolgot, hogy lássa, hogy nem akarok visszaélni a bizalmával. Nem hiszem, hogy jogos volt érte a pofon. Tényleg nagy hiba volt őt megcsalni, de akkor se lett volna szabad erőszakot alkalmaznia.
Meg se tudtam nyikkanni, annyira meglepődtem, hogy ő mégis kezet emelt rám, sose volt az a vadállat fajta.
Ezek után szó nélkül ott hagyott, azóta nem beszéltünk. Ő nem keresett, én meg azért nem kerestem őt, mert felháborítónak tartottam, hogy megütött engem. Jó, értem én, hogy kiborult, de ezt akkor is le lehetett volna rendezni kultúráltan...
Ettől függetlenül szeretnék tőle még egyszer megpróbálni bocsánatot kérni. Nem gondoltam komolyan, ami történt, csak úgy minden összejött, és sajnos rossz módon próbáltam megoldani a dolgokat. Sajnálom, amit tettem, és szeretnék bocsánatot kérni, de nem tudom, most hogyan tovább. Mi lesz, ha újra megüt? Vagy ha ilyen pofozkodós pasi, érdemes egyáltalán próbálkozni? Lehet, hogy jobb lesz nekem nélküle?
Szerintetek jogos volt egyáltalán az a pofon? Én nem éreztem úgy, hogy megérdemeltem volna.
18/L
Te csak magadat akarod menteni. De gondold már végig a helyzetet.
Egyrészt azt mondod, hogy "sajnos rossz módon próbáltam megoldani a dolgokat".
Akkor ennyi erővel ő is csak hirtelen felindulásból rosszul próbálta meg megoldani a helyzetet, nem?
Meg azért itt egy darab pofonról beszélünk. Nem vágott földhöz és rugdosott meg, nem törte be az orrod, nem vágott hozzád tányért, csak kaptál egy pofont. Én pl. néha apámtól kaptam nevelő célzatú pofont, ez is kb olyan volt.
Persze én sem tartom igazán megbocsáthatónak azt, ha egy férfi kezet emel egy nőre. Ha vmiért megütne a barátom, akkor biztosan nem szeretném vele újrakezdeni.
De itt elsősorban te voltál a szemét.
Ráadásul ez az "ő kergetett bele" szöveg nagyon szánalmas, már ne is haragudj.
Ha ennyire szar volt a kapcsolat, leülhettetek volna megbeszélni. Vagy mondjuk ha ennyire más kedvességére vágytál, szakíthattál volna.
Ez nem mentség egyáltalán. Gondolj már bele, hogy e hogyan reagáltál volna egy ilyen helyzetben?
Te megbocsátanád, ha megcsalt volna, és még neki állna feljebb, hogy te kergetted bele és ő a szenvedő alany?
Lehet te is pofán vágnád, csak ugye ha egy lány üt meg fiút, azon nem háborodik fel senki...
Gondolkodj el magadon.
20/L
Bezzeg ha ő lépett volna félre, mindenki itt veregetné a vállát, hogy "Nem baj, öreg, ő hajszolt bele ebbe, ő nem törődött veled, annyi baj legyen."
Miért nem lehet azt elfogadni, hogy MEGBÁNTAM, amit tettem, őszinte voltam vele, nem hallgattam el előle a dolgot, és jogos volt a dühe, de az nem, hogy megüssön! Lehet rám mérges emiatt, de a verekedést egyszerűen nem tudom elfogadni!!! Milyen világ az, ahol még azt a férfit védi mindenki, aki pofon vágja a barátnőjét?!
Mielőtt megírtam a választ, még sak 3 oldal hozzászólás volt, de mindegy.
Elég szánalmas vagy, ha ebbe belekötsz, "kedves" utolsó.
Kérdező: Fordított esetben is pont ugyanez lenne. Nem védené senki.
Az a nay baj, hogy te most egy kib@szott mártírnak érzed magad, amiért elmondtad neki a bűnöd, és szarul esett, hogy jogosan pofán vágott. Azt hitted, majd szépen ezzel a nagy őszinteséggel azt éred el, hogy a nyakadba borul, hogy mekkora jóarc vagy, de nem ez történt.
Egyébként ha már ennyien mondjuk, tényleg elgondolkodhatnál, hogy kivel van a nagyobb baj.
Álljunk meg egy szóra. Itt nem verekedés történt, csak kaptál egy pofont. Itt elsősorban TE vagy a főbűnös, nem ő. Én tényleg meg tudom érteni. Beleképzeltem magam a helyébe, és egy pofon nagyon is járt. Nem kell ilyen gerinctelen dolgot tenni, és akkor nem fog "megverni" (látszik, hogy téged sem vertek még meg). Az ő sebe sokkal nagyobb. Én mindig az igazság oldalán állok, és itt most nagyon is neki van igaza.
20/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!