Félreléptem és a barátom megütött. Hiba volt mással kezdeni, de akkor sem kellett volna erőszakoskodni. Szerintetek?

Tudom, most majd jön a sok válasz, hogy mekkora ribanc vagyok, igazából biztos meg is érdemlem, de szerintem akkor is túlreagálta a dolgot a barátom.

Hétvégén lefeküdtem a legjobb haverommal. Mostanában sok gond volt a kapcsolatomban, sokat civakodtunk apró kis semmiségeken a barátommal, mindig valami hülyeségen kaptunk össze, nem volt komoly veszekedés, de akkor is felgyülemlett bennem ez a sok minden. A haveromnál házibuli volt, engem is áthívott, hogy kicsit kieresszem a fáradt gőzt. Ittunk, és én elkezdtem neki panaszkodni, hogy mennyi baj van közöttünk mostanában a barátommal és hogy már nagyon tele van a hócipőm, a legjobb haverom pedig vígasztalt, amennyire tudott. Nagyon jól esett a kedvessége, hogy végre valaki meghallgat, meg van hozzám pár jó szava, és nem csak a civakodás megy, és el is voltam keseredve a barátom miatt, meg az alkohol is oldott kicsit a gátlásaimon, és hát végül is megtörtént a dolog...

Viszont szörnyű lelkiismeret furdalásom volt utána, és az első utam a barátomhoz vezetett. Gondoltam, elmondom neki őszintén, mi történt, mert ennyivel tartozom neki. Mikor oda jutottam a történetben, hogy én és a haverom lefeküdtünk egymással, akkora pofont kaptam, hogy a fülem is belecsendült. A barátom meg ott állt balta arccal, és közölte, hogy ő ekkorát még soha nem csalódott senkiben. Azt mondta, ezzel elárultam a bizalmát.

Én pont azért akartam vele őszinte lenni, nem pedig eltitkolni előle a dolgot, hogy lássa, hogy nem akarok visszaélni a bizalmával. Nem hiszem, hogy jogos volt érte a pofon. Tényleg nagy hiba volt őt megcsalni, de akkor se lett volna szabad erőszakot alkalmaznia.

Meg se tudtam nyikkanni, annyira meglepődtem, hogy ő mégis kezet emelt rám, sose volt az a vadállat fajta.

Ezek után szó nélkül ott hagyott, azóta nem beszéltünk. Ő nem keresett, én meg azért nem kerestem őt, mert felháborítónak tartottam, hogy megütött engem. Jó, értem én, hogy kiborult, de ezt akkor is le lehetett volna rendezni kultúráltan...

Ettől függetlenül szeretnék tőle még egyszer megpróbálni bocsánatot kérni. Nem gondoltam komolyan, ami történt, csak úgy minden összejött, és sajnos rossz módon próbáltam megoldani a dolgokat. Sajnálom, amit tettem, és szeretnék bocsánatot kérni, de nem tudom, most hogyan tovább. Mi lesz, ha újra megüt? Vagy ha ilyen pofozkodós pasi, érdemes egyáltalán próbálkozni? Lehet, hogy jobb lesz nekem nélküle?

Szerintetek jogos volt egyáltalán az a pofon? Én nem éreztem úgy, hogy megérdemeltem volna.

18/L