Fiúk, fiatal férfiak! Meg vagytok elégedve a "mostani lányokkal", nőkkel? Nem hiányoznak a régebbiek?

Aki normális nő annak jut normális férfi és fordítva? Ez mekkora hülyeség:D

Én mondjuk nem az egyenjogúságot hibáztatom a kialakult kaotikus viszonyok miatt. Önmagában ez nem okozhatna problémát. Csak szerintem ezt sokan rosszul értelmezik. Hímsoviniszta duma csak az hogy menjenek el a nők is kukásnak ha egyenjogúságot akarnak. Egy dolog a jog és másik a képesség. Akkor a férfiak meg szüljenek gyereket, ez pont ugyanolyan. Ha most nem vesszük külön a nőket meg a férfiakat mindenkinek pontosan ugyanannyi joga van orvosnak lenni, csak van aki hülye hozzá. De ettől még van joga és nem kell megkülönböztetni a szakmában hogy valaki nő vagy férfi. Ez csak egy példa volt. A régebbi nőknek ha már így hívjuk őket annyi joguk volt hogy főzhettek, moshattak, takaríthattak, nevelhették a gyerekeket, kinyalhatták az uruk hátsóját és befoghatták a pofájukat. Mind-e közben a férfi eltartotta őket. És sokan kényelmesen éltek. Ez vajon azt jelenti hogy a nők maradéktalanul boldogok voltak? Nem tudom. Ki tudja. Joguk nem volt hozzá mindenesetre, mert a kutyát sem érdekelte hogy azok-e. Jó esetben a férjüket érdekelte. A nők miért ne elégíthetnék ki a szellemi igényeiket úgy ahogy akarják? Nem ettől válnak érzéketlenné ha úgy van. Az egyenjogúság hibáztatható azért hogy ilyen rossz a gazdasági helyzet a világon és egy család nem tud egy fizetésből megélni? A nők is el kell járjanak dolgozni, elfáradnak, stb... Ha mondjuk napi 11 órát távol vagyok otthonról munka miatt nem biztos hogy az a leghőbb vágyam hogy kinyaljam a párom hátsóját, bár amit tudok megteszek. Ellenben vannak elvárásaim is. Ez baj lenne? Ettől még kedves vagyok, és hozok áldozatokat. De baromi jól tud esni ha értem is hoz valaki áldozatot. Nem tudom hogy az én viselkedésem mennyire számít kirívó esetnek, de azt hiszem hogy ha már munka mellett megteszek érte ennyi mindent engedtessék meg hogy ha gyárigazgató akarok lenni, akkor gyárigazgató lehessek. Szerintem nem én vagyok az egyedüli nő a mai világban aki sokat kénytelen dolgozni és ezért elfárad, ergo nem mindig az a hihetetlenül szórakoztató és bájgúnár menyecske akinek lennie kéne. Az egyenjogúságra visszatérve a mai napig több elvárás van a nőkkel szemben mint a férfiakkal. Régen is voltak kevésbé kedves nők, csak akkor az volt a trend hogy mindenki menjen férjhez. Ha akkor joguk lett volna hozzá akkor ők is bunkók lettek volna. Így teljesítették az akkori kötelességüket, közben pedig a hátuk közepére sem kívánták férj urukat. Mellettem nyugodtan érezheti magát férfinak a párom, de az isten szerelmére volt már olyan helyzet amikor nekem kellett cselekednem mert ő képtelen volt rá és nem tett semmit. Ha nem lettem volna határozott és talpraesett akkor már rég az utcán lennénk. Nagyon szívesen lemondanék arról a szerepről hogy én oldjam meg a nagy gondokat, de mi van ha nem tehetem? Sok férfi sem olyan már mint régen, tisztelet a kivételnek. Nála például pont az eredményezte ezt hogy a régi kor szülötte anyuci elkényeztette. 10 pasiból legalább 7 nem akar komoly kapcsolatot. Pedig nem vagyok az a ribanc típus, de ennek ellenére ilyen tapasztalatokat szereztem. Ízlésesen, nem kirívóan öltözködöm, maximum szempillát festek, szóval semmi extravagáns. Szerintem ott lehet a probléma hogy ahogy változtak az idők, a régebbi korok gyermekei nem tudtak elég gyorsan alkalmazkodni (ami érthető) és teljesen félrenevelték a gyerekeiket. És ez így ment tovább és tovább. Rengetegen megfeledkeztek az értékekről. Nem aranyra és gyémántra gondolok, mert az előtérbe került. Hűség, becsület stb... Ezekre ha nem nevelnek valakit akkor 90% hogy nem lesz meg benne. Amely nőkről a kérdező ír, továbbra is fellelhetőek, nem tudom miért kell őket múlti időben emlegetni. A különbség annyi hogy közülük sokan nem hajlandóak teljesen alárendelni magukat a férfiak kénye kedvének. Bunkók és ringyók régebben is voltak. És lesznek is mindig. A többség nem ilyen. A kérdező ha fiú akkor nagyon rossz körökben mozog, ha pedig lány akkor ő olyan régebbi típusú lehet és különlegesnek érzi magát valamiért. Szerintem. Én átlagosnak tartom magam. Ez egy kicsit hosszú lett, és nem csak a kérdésre válaszoltam benne, hanem a soviniszta apucival rendelkező hozzászólónak is egyben. Elnézést a litániáért:D

11:29

Akkoriban még nem volt ennyire erős a dolog, még gyerekcipőben járt.

Másrészt ezt inkább személye válogatja (tehát nem korosztály függő, de tény, hogy a mostaniak már alapból ebbe születnek, nekik ez a természetes, az ideál).

Egész szép pszichológiai dolgozatot lehetne ebből is írni.

Igazából mindenhol ezt sugallják, hogyha nem úgy nézel ki és nem úgy viselkedsz, mint ezek a nyomorultak, akkor egy senki vagy és nem jutsz sehová sem, nem fogsz senkinek sem kelleni.

És ez csak az egyik oldal.

A másik a fiúk/férfiak elvárásai. A többség egy mutogatni valót akar maga mellé (fú milyen csajom van, ekkorra csöcsei vannak...stb) mert némelyiknek (vagy lassan a többségnek) tényleg az ilyen Voksán Virág félék az etalon.

Aztán egyesek jönnek ide nyavalyogni, hogy "hol vannak a világból a nők" Az már más kérdés, hogy valaki úgy akar csajozni, hogy alapból k*rvának nézi a csajt. (és ha elzavarják, akkor még ő van felháborodva)

fentebb leírtam a korom de ok:D

nem, kedven számom.

kielégítő válasz?

Hailey13 (bocs, nem biztos hogy jól emlékszem a nevedre)

Így van, felesleges vitatkozni. A te véleményed már ismeretes volt, engedelmeddel én is leírtam az enyémet ami éppen a tiédtől homlokegyenest eltérő, ezért említettem (kérlek bocsáss meg:D). Szóval aki olvassa mindkettőt, tudja hogy miben nem értünk egyet. És akkor most mi van? Nekem sem állt szándékomban vitát nyitni a kérdésről. Tudjuk hogy nem értünk egyet. Más a személyiségünk. Ennyi. Legalább ebben egy hullámhosszon vagyunk:D