Hogy lehet túlélni egy szakítást? Annyira fáj!

Szia!

Elhiszem és megértem, hogy nagyon fáj. Számomra ma is hatalmas tüske a szívemben a tavaly februári szakítás. Mindenki másképp éli meg, és mindenki másképp éli túl.

Én sok zenét hallgattam, rengeteget írtam a naplómba, kiírtam magamból a fájdalmat.

Társaságba nem jártam, úgy éreztem, hogy egyedül kell lennem ahhoz, hogy tisztázzam magamban a dolgokat, és le tudjam zárni valamennyire a múltat.

Csináld azt, ami jól esik, de semmiképpen se kezdj új kapcsolatba, azzal saját magadnak ártasz. Tapasztalat.

Sok sikert!!!

Csak azt tudom mondani hogy foglald le magad és a gondoltataidat.Sportolj,hallgass zenét, keress új hobbit, egyél csokit(mert ugye endorfin:)), hajtogasd magadban hogy elmulik, de azért beszélj valakivel akiben megbizol:)

és kitartás!!!

1. Minden kommunikációt megszakítasz vele. Nem látod, nem beszélsz vele soha többet.

2. Bőgd ki magad, ha éppen kell, és arra van szükséged.

1. keruld a kapcsolatot vele, ne keresd, ne hivogasd, stb.

2. probald lekotni magad amennyire csak lehet, hogy ne a szakitas koruli gondolatok kinozzanak folyamatosan.

Nalam a legdurvabb idoszakban a hosszu setak segitettek, es minden alkalmat kihasznaltam hogy tarsasagban legyek. Ott muszaj volt egy kis hatarozottsagot magamra eroltetni, ami segitett a gondolatok eltereleseben. Estenkent, egyedul, elalvas elott meg ivas segitett ;)