Lányok! Tényleg ez kell?

Szerintem van benne némi irónia:

Végül is miért is írt egy vadidegennek? Mert nincs mellette a párja akivel megoszthatná az érzéseit nemde, miközben veri a mellét? Szóval nálam az első mondat után már bukott ügy lenne... főleg úgy hogy gyereket bármelyik nő bármikor ki tud magából potyogtatni, de nem is ez a lényeg. Az a lényeg hogy a választott párunkkal akár 70 éves korunkig együtt lehessünk, mert ő is és én is szeretnék vele együtt lenni és nem pillanatnyi érzelemből. Nem azért kell lebabázni, mert ez az elvárás, meg ez az ősrégi program... meg a mit csináljak most magammal kérdésre csak ezt tudják felelni sokan: hát szülök egy gyereket azt oszt kész.

Röhej mikor a közösségi oldalakon látom:

Norbika eszik, norbika ásit, norbika kaksizik.... közben elfelejtették önmagukat megvalósítani, önmagukat kibontakoztatni, mert minden szavuk a gyerek körül forog, semmi hobbi, semmi közösségi élet...

04:41

abszolút egyet értek veled.

Az ilyen lányok nem tudom mennyire boldogok. Van egy ilyen kolléganom, o véres kardként hordozza korbe azt, hogy házas és meg a két gyerek. Akinek nincs meg ez, nem ér szerinte semmit.

Amúgy meg boldognak nem mondanám, magabiztosnak sem, ki van facsarva és a munka sem okoz neki semmi oromet, de nem lép ki mert nem kapna rogton másikat, inkább itt szenved.

Fiatal lányoknál ez nagyon nehezen fejlodik ki, foleg úgy hogy semmilyen sikerélményuk nincs, mert ugye ha koveted az elvárt mintát, az nem egy nagy kunszt, így senki nem dícsér, nincs sikerélmény, akkor a magabiztosság mibol táplálkozzon? Nálam kialakult, bár én nagyon sokat dolgoztam azért, hogy 23 évesen itt tartsak a munkámban és a párkapcsolatomban, nem azért vagyunk egyutt mert ajándékokkal halmoz el, hanem mert nagyon szeretjuk egymást, ismerjuk egymást tokéletesen és bármit oszintén meg tudunk beszélni, szerintem ez a fontos.

06:56

azon nem gondolkotál el, hogy a kolléganődnek a családja az élete és utálja a munkáját és az facsarja ki? pont ráillik arra, amit itt leirtál.

amúgy kérdés kapcsán az én véleményem a következő:

nem értem, hogy mi bajod a csajjal (azonkívül, hogy minek irkál idegeneknek). totálisan normális dolgokat fogalmazott meg. a legtöbb ember vágyik egy családra, egy odaadó és normális párra, és egy nyugodt életre. Ennek feltétele egy fent leírt pár, jó fizetés (hiszen nem csak megélni kell valahogyan, de a jövőt is meg kell teremteni, félre kell rakni, abból autót, lakást vesznek sokan, nyugdíjra is félre akarnak rakni, és a gyerekre is érdemes nem kis összeget, mivel a gyerekvállalás sok pénzbe kerül). Ilyen kevés pénzből, amit te kapsz ezeket nem lehet előteremteni, hacsak nem örökölsz autót és lakást. Persze olyat, amivel már semmit nem kell kedzeni, ergo az autó új és családnak megfelelő, a lakás pedig vagy totál felújított 2-2,5 szoba minimum, vagy teljesen új. Hiszen ezesetben sem javítások, sem felújítás nem szükséges, mert ugye azok is pénzbe kerülnek, nem is kevésbe. És ilyen fizetésből ERRE SEM lehet félrerakni. Arról nem is beszélve, hogy ha a párod szül egy gyereket neked, akkor ő otthon marad jó eséllyel legalább egy ideig (még ha nem is 3 évig), és addig csak a te fizetésedből (meg valami minimális segélyből) kell magatokat fenntartani. Ilyenkor külön baj, ha a ffi nem keres eleget. hát innen ered a nők "pénzéhsége". És akkor ugye még nem beszéltünk arról, hogy jó lenne azért félévente venni valami normális ruhát (munkahelyen is elvárják, ha nem egyenruhában dolgozik az ember), hogy mindig ugyanabban az elnyűtt ruhában jelenjen meg)venni, néha elmenni moziba, ad absurdum évente elmenni egy olcsóbb nyaralásra. Erre szintén ilyen kategóriás pénzből nem futja. Azt meg igazán nem értem, hogy mi másra kéne vágynia ezen kívül? magányra és karrierre? kössz... ez a kettő nőknél kart karba öltve jár... én ebből nem kérek. Ffiként nem gondolsz bele, hogy egy ffinak ezek általában nem kizáró tényezők, de a mai világban egy nőnek általában azok. VAgy te ffiként eltűrnéd, hogy a nő 12 órát dolgozik a munkahelyén, és te végzed otthon a házimunkát, alig foglalkozik veled, többet keres adott esetben nagyságrendekkel, mint te, te neveled a gyereked, viszed oviba/isibe/különórákra, csecsemőként rohangálsz vele a párod munkahelyére szoptatásra stb? meddig viselnéd? egy gyereket akaró és vállaló nőt a munkaerőpiacon teljesen másképp kezelnek ergo igazi karrier kilőve.

akartam még több mindent irni, de rohannom kell, mert az imádott, átlagkeresettel rendelkező, gyerek után sóvárgó (anyagiak miatt jelenleg még nem vállaló) férjem moziba akar vinni :)

tömören: igen, megfelelő házasságnak bizonyul ez alapján

hosszabban: mi az ami szerinted hiányzik? szeretik egymást, nem talált benne hibát, és még meg is tehetik.

majd akkor nem annyit fog látni. most nyilván még el sem tudja képzelni hogy a párja fingik egy hatalmasat és közli hogy mennyé palacsintátsütni.

de látom te az a típus vagy aki előbb jól kiismerné a párját. ezzel én is így vagyok, de nem feltétlen kell ám.

nagyon sokan ugranak bele egy év után házasságba, tényleg rengetegen. és ahhoz ez épp ideális kapcsoalt. és ha megromlik, és a férj büdös paraszt lesz a nő meg unalmas vénasszony? ez abban a kapcsolatban is előfordul ahol azthitted jól kiismerted, és az emberek változnak. nem adhatják fel a mostani boldogságukat azért, mert ha majd egyszer...

rádásul kevésbé vallálosasknak ott a válás, nem végleges dolog a házasság. Az ember nem mindig racionális, és nem mindig tesztelheti élete párját éveken kereesztül. van hogy be kell vállalni ezt a "kockázatot" habár ez nem igazán az. minden kapcsoalt állapota romlik egyzser, de ez a jövő kérdése, akkor majd lesz nagyobb gondja a sörhasnál, addig meg ne szúrd ki a rózsaszín lufit, hagy legyenek bodlogok.

Én inkább egy részletet ragadnék ki, méghozzá az anyagiak oldaláról...

Szerintem ez tök olyan mint az osztálytalálkozók igen nagy százaléka! Ki mennyit keres, milyen hírnevű cégnél dolgozik, milyen kocsija van, hány szobás lakása...stb Ezek érdekli a legtöbb embert, mert ez látható megfogható, materializált mondhatnánk...de! és most jön a lényeg! ez semmit sem ér, ha a 10 szobás lakás hitelre van (ezzel nem sokan szoktak kérkedni ügye), vagy a kocsi kéz alól van véve....vagy a munkahelyemen a főnököm úgy beszél velem mint egy utolsó rohad_t kutyával, ha a pasim megcsal fűvel fával de én még mindig vele vagyok gyávaságból, ha az ember arca meg van gyötörve, ha nem tud kiteljesedni, ha nem szereti azt amit csinál...stb. Ezzel szemben lenézik azokat az embereket akik pl 100.000 Ft-ot keresnek havonta, de nyugodtan fekszenek le, és úgy érzik hogy amijük van annál nem igen kell több (tehát nem vesznek fel 3 hitel csakazértis hogy legyen lakásuk és tudják mutogatni)...

A nőtől meg megkérdeztem volna, hogy UGYAN MIHEZ KEZD MAJD ha esetleg a pasija kiszáll a házasságból? Vajon egyedül is fel tudja majd tisztességesen nevelni a kölköket????