Megéri erőlködni, vagy inkább ne erőltessük?

Szóval. 15 éves vagyok, a barátnőm 14. Már két éve együtt vagyunk, mind a ketten elég felnőttes életfelfogással rendelkezünk. Jól elvagyunk, és van köztünk vonzalom és szerelem is. A helyzet viszont az, hogy semmi sincs, amit közösen tudnánk csinálni. Egy-egy séta még elmegy, de utána nincs ötletünk, hogy mit kéne csinálni.

Leginkább azért kellene valami, mert.... nos, nem tudunk beszélgetni. Egyszerűen nincs közös témánk, elég sok mindenben különbözik a véleményünk és az életről alkotott sajátos képünk is ütközik. Viszont ezt elfogadjuk, és tudjuk, hogy ez van, el kell ezt fogadni. Ugyan sokszor győzködjük a másikat a saját igazunkról, de eddig egyikőnknek sem sikerült sajátos eredményt elérni.

Lassan ott tartunk, hogy nem is találkozunk, mert nem tudunk miről beszélni, nézünk el egymás feje mellett, és eltelik 20 perc így, aztán egyikőnk lelép, mert tudjuk, hogy ez így nem jó.

Ha lenne közös program, közös hobbi, akármi, máris sokkal könnyebb lenne beszélgetni. Főleg olyan dologról, ami nem egy konkrét, adott, keretek közt lévő foglalkozás (pl. sakk), hanem olyan, ami naponta, hetente újul, új dolgok kapcsolódnak hozzá és ezekről aztán lehetne beszélni.

A barátnőm nagyon félénk lány, ezért pl. a tánc és hasonló közös tevékenységek alapból ki vannak lőve. Én még a meditációra és a jógára gondoltam, mert az még össze is kovácsolna minket, de sajnos Ő nem hajlandó belemenni. Nem fér bele a személyes életképébe. A túrát szerintem sokan javasolnák, azzal viszont az a gond, hogy Ő a város szívében lakik, és az anyja nem engedi el őt messzire (még nálunk sem járt, mert 20-30 percre lakom tőlük).

Szeretjük egymást, nagyon is, de egy kapcsolat nem kapcsolat úgy, hogy ülünk és hülyén nézünk kifelé a fejünkből, egymással szemben, ha van szerelem, ha nincs. Úgy érzem hogy mind a ketten kezdjük megelégelni ezt a helyzetet, és már kb. 5-6 hónapja minden nap gondolkozunk azon, miről tudnánk beszélni és mit csinálhatnánk közösen. Sajnos úgy gondolom, hogy nem vesszük elég komolyan ezt a dolgot, és félvállról vesszük az egészet, ezért nem tudjuk a helyzet súlyát felfogni, így aztán nem vagyunk érdekeltek abban, hogy erőlködjünk közös témán.

Van valami ötletetek? A hosszú kérdések általában "elrettentik" azokat, akik hülyeséget akarnak válaszolni, hisz nem húzzák az idejüket percekig olvasással. De azért megkérlek titeket, értelmeset válaszoljatok (bár aki értelmeset akar, az azt is fog, aki nem, azt felesleges kérni).