Lányok, hogy állnátok hozzá egy ilyen fickóhoz?

idővel a gondok elhalványulnak, ezek amúgy sem gondok csak így éltél... ezekkel a puttonyokkal megtanulsz majd együtt élni...

és majd eljön olyan lány aki megoldás lesz minden problémádra...

mondhatnám, hogy sorstárs vagyok... 2 évet pazaroltam el egy másik egyetemen, aztán majdnem elcsesztem azt is ahová most járok. jelenleg 21 évesen elsőéves vagyok. na és? :)

ebből soha semmilyen hátrányom nem származott. se fiúknál, se máshol.

elhiszem, hogy most szarul esik, én is sokáig emésztettem magam miatta, de tök felesleges.

csak lazán, örülj inkább, hogy időben rájöttél, hogy nem azt csinálod, ami érdekel.

jah és ne azzal indíts a lányoknál, hogy szia, elb*sztam pár évet a fiatalságomból, azért még van kedved megismerkedni velem? :) najó most túloztam, de a lányt valószínűleg úgyis a személyiséged fogja érdekelni, ha meg nem az érdekli, akkor nem is ér meg egy szót sem.

fel a fejjel! :)

L/21

Én erősen kétlem, hogy valaki elítélne emiatt.

Főleg miután, igyekszel nem másokon élősködni...

Illetve akinek fontos vagy, az túlteszi magát ezen.

Én spec 4 szer váltottam nemhogy szakot, intézményt is.... most megint másba fogok, pedig már 26 vagyok. Jó munkahelyem van, annak ellenére hogy még nincs diplomám:)

Nagyon sokszor, és sokan felróják, hogy mennyi lehetőséget és időt elpazaroltam, és néha el is kap a bűntudat, de most komolyan...

Ha valami nem megy nem kell erőltetni, nem kell magad semmibe sem belekényszerítened bárki elvárásai miatt.

Igenis tanuld azt amit szeretnél, mert így csak 2 évet csúsztál, viszont, ha befejezed az előző szakot, és belekezdesz valami olyanba amit nem is szívesen csinálsz, holott lett volna más lehetőséged, még rosszabbul állnál önmagaddal szemben.

Hidd el NEM ez alapján fognak megítélni az emberek.

Csatlakozom. 22 vagyok. Érettségi után maradtam ötödéven. Utána egy évet dolgoztam, és mentem fősulira. Tavaly nyáron eldöntöttem, hogy szakot váltok, mert olyat szeretnék csinálni, amit szeretnék is..végül is ettől függ a jövőm, és szerintem fontos, hogy az ember valamelyest szeresse a munkáját, különben belebolondul. Szóval most másik szakon vagyok, újra elsőévesként. A csoporttársaimnál 3 évvel vagyok így idősebb. Ezt a korkülönbséget sokszor érzem is. Én már eléggé felnőttem, érettnek tartom magam, amit róluk még nem nagyon lehet elmondani egy-két kivétellel. Néha kívülállónak érzem magam. Ugyan én is magamat tartom el, saját háztartást vezetek, de mégis sokszor érzem azt, hogy már nem itt kéne tartanom, hanem egy rendes állásnál pl. De már jövőre remélem végzek, és rendbe jön minden.

Én sokszor elgondolkodom azon, hogy vajon a hátam mögött miket mondhatnak: milyen idős, miért van itt..de gondolom ezt nem kell mondani.

Kiss Ádám hatodik éve jár egy 3 éves főiskolára. Szerinted neki gondot okoz megfektetni akit csak akar?

Nem érdekli ezeket hogy ki vagy mi vagy, csak az hogy mit kaphat tőled; igen, ez az önzőség non-plusz-ultrája!

Sajnos ez manapság a divat.

Az érettségi után én is eltékozoltam két évet, mire rájöttem, mit is akarok csinálni. 23 éves fejjel vagyok első éves, és eleinte nekem is rossz volt erre gondolni, hogy kidobtam két évet az életemből.

Aztán belegondoltam: öregem, egy csomó fontos dolog történt az alatt a két év alatt is. Az iskolai papír nem minden.

Amúgy lehet, ismerlek, nem akarlak lerohanni, de dobj egy privit, hogy ki vagy. Ha tévedtem, esküszöm, leszállok rólad.