Miért mond ellen önmagának a barátom? Hogy igazodjak el rajta?

két példa:

az elején, dolgoztam napi 8 órában szolidan kinézve össze sem akart jönni velem, (1 éven át- nem volt bnője) de amikor bevágtam, hogy váltok, kimegyek külföldre táncolni, foggal körömmel harcolt értem - így össze jöttünk. tehát rendes "kislány" nem kell neki, de komoly kapcsolatot keres.

másik:

egyik este szépen kisminkeltem magam, szexi fehérnemű, stb erre leszid, hogy milyen mesterségesen nézek ki, meg olyan vagyok, mint a rossz lányok, már majdnem elsírtam magam, miután fergeteges szex lett a vége, tehát csak tetszettem neki....

és mindezek mellett sokat veszekszünk és mondtam neki, hogy annyira ingadozó a kapcsolatunk, hogy nemhiszem, hogy ez az igaz szerelem, erre és másra is egyfolytában ugyanazt mondja csak, amiket én. pl tegnap összevesztünk, erre írja, hogy ingadozóak vagyunk, változtatni kellene.

Egy nagycsomó mindenben az én SAJÁT szavaimat kapom csak vissza. ezt sem értem.

valaki tud magyarázatot, hogy világosabban lássak?