Bunkóság-e szerelmet vallani egy foglalt lánynak?

Szerintem ne tedd pontossan azért mert tudod,hogy elrontod a barátságot.És ez tipikus olyan eset amikor kiderül hogy férfi és nő közt nem létezik tartós barátság mert az előbb utóbb valaki részéröl átalakul.Ha mégis akkor az hallgat és elfolytja az érzéseit.Az életben nem mindig úgy történnek a dolgok ahogy azt mi gondoljuk és érezzük.Most sorolhatnák példákat hogy nekem mikor ki tetszett és mit éreztem vagy gondoltam más barátnőjéről vagy feleségéről.

Hát ez van tudni kell magunkat kontrolálni,biztos találsz magadnak olyan lányt aki singli.

Szia! Lehet a többieknek nem fog tetszeni a válaszom, deegyszerűen nagyon átérzem amit irtál. Két éven át voltam "szerelmes" valakibe akinek soha nem mondtam el, hogy mit érzek iránta...egy évvel nagyobb volt (illetve nem évvel csak egy évfolyammal) igy hamarabb végzett, mikor elment úgyéreztem meghalok. Üresek voltak a falak, már nem volt olyan a suli, sem az életem. És csak vertem a fejem a falba, hogy nem mondtam el neki. Egyedül vittem a terhet és mindennap elsirtam magam:( Nagyon nehéz dolog az, hogy neki van barátja, de tudom azt, Neked mnnyire nehéz. talán nem búcsúlevelet kéne irjál neki, hanem elmondani (ami jóval nehezebb) mert igy legalább letudjátok zárni a dolgokat, és nem biztos hogy vége lesz a barátságnak. Nekem rá egy évre barátom lett, igy tudtam elfelejteni a "régit" és mostmár nem érzem az ürt, viszont, most is fura, ha látom:(

Sok sikert kivánok, ezt Neked kell eldöntened

Szia,én is nagyon együtt érzek Veled! Ugynebben a cipőben vagyok,csak lány vagyok és egy nős férfibe vagyok titkon szerelmes,miközben barátom van. Szörnyű érzés folyton csak vágyakozni valaki után,aki nem lehet a tiéd...:((

Szerintem mondd el neki! Mindenképp,de ne levélben,hanem személyesen.Hívd el vhová egy italra vmi hangulatos helyre és mondd el! Csak így szabadulhatsz meg a gyötrő kíntól...én is ezt tervezem...lesz ami lesz...már nem bírom tovább

Ne álltasd magad azzal h ha nem mondod el,akkor még barátok maradhattok,mert nem lesztek már soha többé barátok,legalábbis a részedről nem.Ráadásul még szenvedni is fogsz minden percben. Egy barátság nem arról szól,hogy felszabadultam,boldogan vagyunk együtt a másikkal?

Szóval igyál pár kortyot hogy erőt gyűjts(persze nem sokat!! :) és mondd el...ki tudja,lehet,hogy nem is teljesen reménytelen a dolog,és ha most nem is,de később összejöhettek! Sok ilyen pár van ám,akik végig ott voltak egy más közelében és hosszűú idő után egymás karjaiba kötöttek ki...

Lehet h ő is érez valamit,ezt nem gondolod? Vannak esetleg erre utaló jelek?

Bocs,hogy ilyen hosszú voltam,de énis ebben a cipőben járok,csak azzal a különbséggel,hogy az a férfi is érez irántam valamit,látom rajta. És így megy ez már egy éve....verem a fejem a falba h hogy lehettem ilyen hülye hogy nem mondtam el neki hamarabb...megspórolhattam volna egy év szenvedést.Basszus,olyan rövid az élet,élj őszintén! Különben mi értelme? Ne ess abba a hibába,mint én,hogy hazudok önmagamnak,hazudok másoknak...olyan életet élek,ami kívülről tökéletes,mindenem megvan,mégsem vagyok BOLDOG. Mert gyáva vagyok. És nem tudom,mikor lesz erőm hozzá hogy változtassak. Kívánom Nelked,hogy neked legyen !! Nóri

Szia:) a 15:27 es vagyok, valtozott valami? :)

Amugy most olvastam el a hozzaszolasoda, es olvasom hogy "a normalis emberekkel ellentetben utalod a hetvegeket" en ugyanigy voltam, csak en a szunetet, nagyobb vakaciokat utaltam:((

remelem ahogyan nekem, idovel neked is rendezodnek a dolgaid:)

UDv