Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Ekkora bűn-e, amit tettem?

Figyelt kérdés
Családapa vagyok, igyekszem megtenni mindent a családomért a saját magam szemszögből. Egyedül tartom el családot évtizedek óta. A legutolsó "tettem", hogy szerettem volna méginkább biztosítani az anyagi hátteret nekünk, ezért elköltöztem egy másik városba elvállalni egy munkát. Nagyságrendekkel több pénzt tudtam lerakni az asztalra, de elkövettem azt a hibát, hogy egyedül döntöttem és nem beszéltünk meg együtt. A hétvéket töltöttem csak itt velük, volt, hogy csak minden másodikat. A feleségem soha többé nem többé akar látni ezért. Nekem egyedül legalább olyan rossz volt, mint nekik nélkülem. Kíváncsi vagyok a véleményetekre. Bátran lehet savazni is, kapok eleget itthon is miatta, már mindegy.

tegnap 16:46
1 2 3
 21/27 A kérdező kommentje:
Az ő álmai mindig is a gyerekek voltak, az enyémek egy család és ő. Mindeközben ő megajándékozott engem is a gyerekek örömével. A félreértés kerüljük el. Több évtizedes házasság van mögöttünk. Együtt reggeliztünk, együtt vacsoráztunk minden nap. A hétvégéken rengeteg élményt szereztünk együtt. Kirándulások, múzeumok, közös mozidélutánok, együtt játékkonzoloztunk mind a négyen, együtt vásároltunk, együtt örültünk mindannyian egymás szülinapjának, együtt örültünk az érettségi bankettek vacsoráin, együtt jártunk állatkerbe, együtt mentünk shoppingolni, együtt mentünk gyorsétterembe, a szabadidőnket mindig együtt töltöttük. 4 hónapra mentem el dolgozni a több évtizedes családi életünkből. Ami nekem munkaidő volt munkával, az a feleségemnek munkaidő volt a háztartásban, munkaidő volt a gyerekeknek az iskolában. 8-5 dolgoztam az elmúlt 15 évben. Otthon voltam reggel, otthon voltam este, pont ugyanannyi időt töltöttem távol a családtól, mint bármelyikünk. Mindenki el volt foglalva 8-5-ig, azután és azelőtt mindig ott voltunk egymásnak. Én nem szartam le a családomat! Se a feleségemet! De ezek után én ebből nem érdemelhetek semmit, de neki meg joga van erről dönteni? Mi van az én jogommal ahhoz, amiben segédkeztem felépíteni és elérni?
tegnap 22:13
 22/27 anonim ***** válasza:
100%
Mit mond pontosan a feleséged, miért akar véget vetni a dolognak? Valahogy kétlem hogy egy 4 hónapos munka miatt borítana több évtizedet.
tegnap 22:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/27 anonim ***** válasza:

Most azt írod micsoda nagy "együtt" volt az elmúlt x évtized. Szerinted ez a sok együtt élmény nem üti ezeket?

"Mint írtam, volt már ilyen, másfél évig ingáztam kéthetente a külföldi munkahelyem és Magyarország között."

"Ehhez pénz és törődés kell. Mi ezt megosztottuk. Nem a legjobb választás, de ha az egyik nem dolgozik, akkor a másiknak kell többet. És ha a másik többet dolgozik, akkor kevesebbet van a családban. Ez matek. Tőlem nem kaptak törődést, én a lehetőséget"

"Egyértelműen két külön polcon éltünk, de most, hogy felneveltük a gyerekeket, előjönnek a dolgok, amiket nem beszéltünk meg soha, mert velem nem lehetett szerinte."

"Tettük a dolgunk, csak más-más fronton"

"Én pont annyira nem éltem, mint ő."

Volt egy párom, hosszú kapcsolat volt. Volt szakítás, újra egyesülés, mert elhittem, hogy fefogta a lényeget. A második szakítás után esett le mennyire tévedtem. Ő is azzal jött mennyi kirándulás, utazás, élmény volt együtt, csak azt nem fogta fel, hogy nem csak karácsonykor, meg utazás és egyéb kivételes napokon kell szeretni egymást, jól érzeni magunkat együtt, hanem a mindennapokban. Mert abból van több egy életben.

tegnap 22:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/27 A kérdező kommentje:
#23 az első kommentem próbáld meg behelyezni a 8-5-igbe. Külföldön élünk az elmúlt 15 évben. A feleségem az első 7 évben nem igazán beszélte a nyelvet, pedig volt tanfolyamon is. Sőt tagja voltunk a magyar közösségnek is. A lányok szombati iskolába jártak, hogy tanulják a magyar történelmet és irodalmat is. Majd átköltöztünk egy kivárosba, ahol ma is élünk. Ott elvégzett mégegy tanfolyamot és letett egy B2-es nyelvvizsgát, de ezek után sem mert elmenni dolgozni. Az utóbbi 5 évben, amikor hazaértem minden este ült sz ágy szélén és nyelvet magolt és jegyzetelt. Én, ÉN, mindig is mondtam, hogy csak akkor tudja megtanulni, ha használja. De miután hazaértem, nekem csak annyi jutott belőle, hogy ő nyelvet tanult fél hattól hétig, majd vacsorát tálalt és tanult tovább, amíg a gyerekek lefürödtek, majd mi is. Jó esetben este 9-től volt "mi" időnk, de legtöbbször csak ő fáradt, nézzünk csak egy sorozatot! Az elmúlt 5!!! évben minden egyes nap! Meg persze furikázta kocsival ide-oda a 15-17 éves gyerekeinket, iskolába, iskolából. De azért fizettük a bérleteket is, mert na, ki tudja. Eközben, mivel ő nem merte használni a megszerzett tudását én jártam 12 éven keresztül mindkét gyerekünk szülői értekezleteire, én intéztem a hivatali ügyeket és levelezéseket, én intéztem a szájsebészt a fogszabályzó miatt, én intéztem az optikust a szemüveg miatt és még ki tudja mi mindent. Teljesen igaz és eltagadhatatlan, elintézte a főzést, a mosást, rendben tartotta a lakást. Én meg folgoztam, hogy ezt megtehesse. De a heti bevásárlásnál én is ott voltam, a menjünk az Ikeába shoppingolni én is ott voltam, a menjünk el mind együtt egynapos kirándulásra ide-oda-amoda én is ott voltam, együnk étteremben, tessék. A mosógép az alagsorban van nem jó így, mett milyen hülyék a szomszédok. Átépítettem a fürdőszobát, hogy fent legyen a mosógép. Már lejárkálnisem kellett. Vettünk egy középkategóriást. Beszart. Majd kinézett egy Samsung-ot 400.000-ért. Megvettük, mert szeretem annyira, hogy jól érezze magát. Egyedül cipeltem fel a másodikra, lépcsőnként, mert neki nehéz. Egyedül 90 kilót. A kisebbik lányunk megégetett egy magpárnát a mikróban, kinézett egy másikat, 200km-t kocsikáztunk oda-vissza, mert szerettem volna, ha olyan van ami neki is tetszik. Ha el mert volna indulni munkát vállalni, biztos, hogy meg tudtuk volna oldani, hogy mindig meg tudtuk volna beszélni ki, kit, mikor, hogyan. Nagyok a lányok, eljárkálnak 3-asban shoppingolni, ehhez pénz kell, majd a hülye megkeresi rá...és megkerestem, mert jó volt látni, hogy megtehetik. Tinédzserek, eljárkálnak szórakozni, nem mondunk nemet, ne lógjanak már ki a sorból, ehhez is pénz kell. Nekem az utóbbi két évben nem jut semmi ebből a családból, csak az, hogy erre is pénz kell, meg arra is. És hogy én otthon nem segítek....b*zmeg, te sem segítesz nekem. Mindig csak az elvárásokat teljesítem. Aze lemúlt évben egy olyan autószervízt vezettem, amiben egy mini Zelekszki ukrán menekült, osztotta az észt nekem, a főnökének úgy, hogy még végzettsége sem volt. Majd jött hozzá még 2. Nem volt télen fűtés, de a tető sem volt hőszigetelve, mert drága, de jó pénzt kerestem, minek jövök el. Mert szar ott dolgozni, azért. Előtte az erdészetnél dolgoztam, hegeszteni kellet, beszívtam a mérges gázokat, festékszóróval kellett dolgozni, beszívtam a mérgező gőzöket, a tél kellős közepén szajadó havasesőben, kint a szabad ég alatt dolgoztam 8 órán keresztül egy munkagépen. Elindultam reggel 6-kor, 500km-t vezettem, 10 órát dolgoztam, majd 500km hazafelé. Hajnali 2-kor értem haza. Miért jössz el, olyan jó pénzt keresel. Ja, nektek. És mi van velem??? Majd amikor lehetőség volt a saját szakmámban elvállaltam. Egyedül döntöttem, igen, hogy nekem is jó legyen, ha már csak pénzt keresni vagyok jó. Letettem az asztalra 1.300.000-t havonta. Megvontam magamtól is az időt, hogy egy: még többet keressek, mert kell a főiskolára majd, kettő, hogy embernek érezzem magam és normális körülmények között dolgozzak, ha már nekem ez jutott. És ezek után a feleségem el akarja venni tőlem, akiért eddig az életemet is odaadtam: a családomat és a feleségemet. Mert megtagadja magát tőlem. Most, hogy ő is megkeresi az eddigi bérem egynegyedét,nugyananbyi időbefektetéssel óriási a mellény. Most neki van én pénzem, van én időm, meg én lányaim. A b*zi meg csináljon amit akar.......
tegnap 23:36
 25/27 anonim ***** válasza:

Hát ez azét jóval több lett mint az elején tűnt. A pszichológus szerintem jó irány, látszik hogy tele vagy dühvel és csalódottsággal. Az a baj, jelenleg te is dühös vagy a feleségedre és ő is rád valami miatt, amit meg mindig nem igazán fektettél ki. A kérdésemmel kicsit az ő szemszögét akartam megtudni, mert eddig csak a tiédet láttuk.


Hasonló helyzetben még csak gyerek szemszögből voltam. Mindig is szoros volt a kapcsolatom apukámmal, aztán előléptették rengeteg pénz de nagyon sok idő is. Én már felnőtt voltam, tesóm még kamasz. Egy ido után odamentunk apukám hoz, hogy jó ez a sok pénz, de az sokkal nagyobb probléma, hogy azóta nem tölt velünk minőségi időt. Ha ott is van, csak a munka a téma. És hogy inkább legyen ott többet, mert pénz úgyis lesz. Azóta sokkal jobban figyel erre és kicsit visszavett a munkából. Ezzel arra akartam kilyukadni, hogy néha úgy tűnik a pénz mindent megold, de a gyerekeknek és a feleségnek néha csak az kell, hogy többet törődj velük.

tegnap 23:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/27 A kérdező kommentje:

A baj az, hogy ő azzal védekezik, hogy ő mindenben támogatott és mindent megtett értem. Sose tagadtam. De amikor én ugyanezt mondom, az semmi. Voltam pszichológusnál. Mit voltam, járok. De amikor felajánlottam, hogy menjünk el együtt egy családterapeutához azt nem, mert ő nem beszél senkivel.

Miért vagyok feldúlt? Kiteszem nemcsak a testem, az egészségem, de a lelkem is az asztalra és azt kapom ezért, hogy én már döntöttem, most akkor vállajam fel. Mert elhagytam a családomat. NEM, én beáldoztam magamat a családomért. Motorral ingáztam 350km oda, 350km vissza hetente. Hétfőn reggel 4-kor indultam és péntek este 9-re értem haza. Hogy nekik legyen. Amikor a fizetési cetliden azt látod, hogy,5300€ Nettó!!! Más bruttóban nem keres ennyi. Ő 1400-1600-ot keres most. Amikor elindultam még csillogott az autópálya a dértől és ebben motoroztam 3,5 órát. Visszafelé végig szakadó eső. Csak hogy legyen mit költeni és én is azt csinálhassam, ami ismét kiteljesít. Egy pinceszobában laktam egyedül hétközben amíg ő kényelmes franciaágyban, igaz, hogy nélkülem és annyit nem érdemlek, hogy odabújhassak és magamhoz ölelhessem. És most az ő vélt sérelmei miatt nincs semmilyen testi kontaktus köztünk. És nem csak szex. Nincs ölelés, nincs csók még puszi sem, még a kezem se fogja meg az utcán! De szex sincs. Mert hogy ő nekem csak arra jó! Igen, sőt! Arra nagyon jó! Kíváló az összhang ennyi idő után, de nekem nem csak arra kell. De viszont arra is! Ezt hívják házasságnak. Én teszek érte. És teszek mindannyiukért. Ezt meg családnak hívják. Én volt, hogy dolgoztam értük, ha kell akár napi 20 órát is, miközben vezettem 1000km-t, de az nem számít, mert nem segítek felpottszívózni is. És igen ezért az eltaszításáért volt az utóbbi időben, hogy voltam bunkó, voltam paraszt, voltam személyes és sértő, de ő ugyanígy velem. Sőt mondtam azt is, hogyha nem változik semmi, akkor váljunk el. De ami neki a bántás szóval, az nejem a bántás tettel. És ne felejtsük el, hogy az elzárkózást nem én kezdtem, de szerelmes vagyok belé a mai napig és hiányzik. És arra kényszerülök hónapok óta, hogy külön szobában aludjak, egyedül. Én annyit tettem ebbe a kapcsolatba, amennyit ő soha az életben nem fog. És még ő farol ki ebből az egészből??? Mert indulatos vagyok. Nézz meg egy sebzett, sarokba szorított állatot. A végsőkig harcolna, elkeseredetten. Én is ilyen vagyok, mindezért amit értük megtettem. Teljesen kicsinál mentálisan, majd csodálkozik, hogy verbális dührohamot kapok. És ezt a saját önigazolására használja a végén. Majd akkor én menjek, mert ő már kiábrándult belőlem. Mindezek után. És vissza az eredeti kérdéshez: ekkora bűn-e amit tettem?

ma 00:33
 27/27 anonim ***** válasza:

Figyelj, beléd nem sok empátia szorult, ha eszedbe sem jutott, hogy a családoddal meg kéne beszélned, mielőtt elköltözöl tőlük.

Arról nem is beszélve, hogy a feleséged első gondolata az lehetett, hogy így tudod feltűnés nélkül csalni hétfőtől péntekig.

Ha ezeket így végiggondolod, szerintem te sem csodálkozol, hogy a feleséged teljesen kiakadt.

ma 01:10
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

További kérdések:





Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!