Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ekkora bűn-e, amit tettem?










Most azt írod micsoda nagy "együtt" volt az elmúlt x évtized. Szerinted ez a sok együtt élmény nem üti ezeket?
"Mint írtam, volt már ilyen, másfél évig ingáztam kéthetente a külföldi munkahelyem és Magyarország között."
"Ehhez pénz és törődés kell. Mi ezt megosztottuk. Nem a legjobb választás, de ha az egyik nem dolgozik, akkor a másiknak kell többet. És ha a másik többet dolgozik, akkor kevesebbet van a családban. Ez matek. Tőlem nem kaptak törődést, én a lehetőséget"
"Egyértelműen két külön polcon éltünk, de most, hogy felneveltük a gyerekeket, előjönnek a dolgok, amiket nem beszéltünk meg soha, mert velem nem lehetett szerinte."
"Tettük a dolgunk, csak más-más fronton"
"Én pont annyira nem éltem, mint ő."
Volt egy párom, hosszú kapcsolat volt. Volt szakítás, újra egyesülés, mert elhittem, hogy fefogta a lényeget. A második szakítás után esett le mennyire tévedtem. Ő is azzal jött mennyi kirándulás, utazás, élmény volt együtt, csak azt nem fogta fel, hogy nem csak karácsonykor, meg utazás és egyéb kivételes napokon kell szeretni egymást, jól érzeni magunkat együtt, hanem a mindennapokban. Mert abból van több egy életben.





Hát ez azét jóval több lett mint az elején tűnt. A pszichológus szerintem jó irány, látszik hogy tele vagy dühvel és csalódottsággal. Az a baj, jelenleg te is dühös vagy a feleségedre és ő is rád valami miatt, amit meg mindig nem igazán fektettél ki. A kérdésemmel kicsit az ő szemszögét akartam megtudni, mert eddig csak a tiédet láttuk.
Hasonló helyzetben még csak gyerek szemszögből voltam. Mindig is szoros volt a kapcsolatom apukámmal, aztán előléptették rengeteg pénz de nagyon sok idő is. Én már felnőtt voltam, tesóm még kamasz. Egy ido után odamentunk apukám hoz, hogy jó ez a sok pénz, de az sokkal nagyobb probléma, hogy azóta nem tölt velünk minőségi időt. Ha ott is van, csak a munka a téma. És hogy inkább legyen ott többet, mert pénz úgyis lesz. Azóta sokkal jobban figyel erre és kicsit visszavett a munkából. Ezzel arra akartam kilyukadni, hogy néha úgy tűnik a pénz mindent megold, de a gyerekeknek és a feleségnek néha csak az kell, hogy többet törődj velük.
A baj az, hogy ő azzal védekezik, hogy ő mindenben támogatott és mindent megtett értem. Sose tagadtam. De amikor én ugyanezt mondom, az semmi. Voltam pszichológusnál. Mit voltam, járok. De amikor felajánlottam, hogy menjünk el együtt egy családterapeutához azt nem, mert ő nem beszél senkivel.
Miért vagyok feldúlt? Kiteszem nemcsak a testem, az egészségem, de a lelkem is az asztalra és azt kapom ezért, hogy én már döntöttem, most akkor vállajam fel. Mert elhagytam a családomat. NEM, én beáldoztam magamat a családomért. Motorral ingáztam 350km oda, 350km vissza hetente. Hétfőn reggel 4-kor indultam és péntek este 9-re értem haza. Hogy nekik legyen. Amikor a fizetési cetliden azt látod, hogy,5300€ Nettó!!! Más bruttóban nem keres ennyi. Ő 1400-1600-ot keres most. Amikor elindultam még csillogott az autópálya a dértől és ebben motoroztam 3,5 órát. Visszafelé végig szakadó eső. Csak hogy legyen mit költeni és én is azt csinálhassam, ami ismét kiteljesít. Egy pinceszobában laktam egyedül hétközben amíg ő kényelmes franciaágyban, igaz, hogy nélkülem és annyit nem érdemlek, hogy odabújhassak és magamhoz ölelhessem. És most az ő vélt sérelmei miatt nincs semmilyen testi kontaktus köztünk. És nem csak szex. Nincs ölelés, nincs csók még puszi sem, még a kezem se fogja meg az utcán! De szex sincs. Mert hogy ő nekem csak arra jó! Igen, sőt! Arra nagyon jó! Kíváló az összhang ennyi idő után, de nekem nem csak arra kell. De viszont arra is! Ezt hívják házasságnak. Én teszek érte. És teszek mindannyiukért. Ezt meg családnak hívják. Én volt, hogy dolgoztam értük, ha kell akár napi 20 órát is, miközben vezettem 1000km-t, de az nem számít, mert nem segítek felpottszívózni is. És igen ezért az eltaszításáért volt az utóbbi időben, hogy voltam bunkó, voltam paraszt, voltam személyes és sértő, de ő ugyanígy velem. Sőt mondtam azt is, hogyha nem változik semmi, akkor váljunk el. De ami neki a bántás szóval, az nejem a bántás tettel. És ne felejtsük el, hogy az elzárkózást nem én kezdtem, de szerelmes vagyok belé a mai napig és hiányzik. És arra kényszerülök hónapok óta, hogy külön szobában aludjak, egyedül. Én annyit tettem ebbe a kapcsolatba, amennyit ő soha az életben nem fog. És még ő farol ki ebből az egészből??? Mert indulatos vagyok. Nézz meg egy sebzett, sarokba szorított állatot. A végsőkig harcolna, elkeseredetten. Én is ilyen vagyok, mindezért amit értük megtettem. Teljesen kicsinál mentálisan, majd csodálkozik, hogy verbális dührohamot kapok. És ezt a saját önigazolására használja a végén. Majd akkor én menjek, mert ő már kiábrándult belőlem. Mindezek után. És vissza az eredeti kérdéshez: ekkora bűn-e amit tettem?





Figyelj, beléd nem sok empátia szorult, ha eszedbe sem jutott, hogy a családoddal meg kéne beszélned, mielőtt elköltözöl tőlük.
Arról nem is beszélve, hogy a feleséged első gondolata az lehetett, hogy így tudod feltűnés nélkül csalni hétfőtől péntekig.
Ha ezeket így végiggondolod, szerintem te sem csodálkozol, hogy a feleséged teljesen kiakadt.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!