Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » Képes lennél-e eldobni az...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Képes lennél-e eldobni az életedet érte?

Figyelt kérdés
Tegyük fel, hogy megismerkedsz a szerelmeddel 17-18 éves korodban, elveszed feleségül (hölgyek szemszögéből: hozzámész feleségül), kialakítjátok a saját kis életeteket, lesznek gyerekeitek, sőt már unokáitok is. Ahogyan az idő telik, 65-70 éves korotokban az egyikőtök súlyosan megbetegszik. Rákos lesz. A fájdalmai egyre gyakoribbak és súlyosbodik az állapota. Megtennéd, hogy egy vérszerződés után méregkapszulát veszel be a pároddal együtt, hogy ezután együtt térjetek örök nyugovóra, egymás karjaiban? Természetesen megírnátok előtte a végrendeleteteket, s egy búcsúlevelet is hagynátok, hogy miért tettétek. (már el volt tervezve a házasság óta stb.)
2010. nov. 8. 22:49
1 2 3
 11/28 anonim ***** válasza:
100%
Egyszer megkérdeztem a páromtól, mit szól a hasonló történethez. Egyébként én úgy gondoltam megtenném. Ő viszont rávilágított a lényegre: a gyerekeinkkel, unokáinkkal szemben ez nem lenne fair...igaza van. Viszont én most is azt érzem, hogy nélküle egy percet nem tudnék élni...viszont tudom, hogy ma már ő nem lenne akkor nem szeretné, hogy utána menjek, ahogyan én sem fordított esetben...Pedig csak szenvednék...és ő is nélkülem. De akkor se lenne igazságos...
2010. nov. 8. 23:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/28 A kérdező kommentje:
Talán igazad van, a kérdés lehet rossz, hisz csak egy ember írta. :) Viszont ha azt a részét nézzük, hogy "mi lenne, ha...?" és a ... helyére írnánk, hogy "lenne élet a halál után?", akkor máris helyes lenne a kérdés. Talán van élet a halál után, csak nem úgy, ahogyan azt sokan elképzelik... Ugyanis a jó emberek a Földön, emlékekként örökké továbbélnek, a szeretteik szívében legalábbis mindenképpen. Együtt meghalni a kedveseddel pedig azt jelenti, hogy emlékeinek (vagy ha úgy tetszik a lelkének) nem egyedül kellene bolyongania sok idegen lélek között a kietlen árnyékvilágban... Ebben az esetben minden stimmel a kérdésemben, mivel úgy kezdtem, hogy "tegyük fel..."
2010. nov. 8. 23:13
 13/28 anonim ***** válasza:
100%
Az embernek felelősséget kell vállalnia a gyerekeiért, unokáiért. A családnak elég nagy trauma lesz az, hogy az egyik szülőt/nagyszülőt elveszíti. Viszont ha nem lennének gyerekek és unokák, akkor megtenném.
2010. nov. 8. 23:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/28 A kérdező kommentje:

Szeretem az efféle morbid romantikát. :)


A gyerekekkel kapcsolatban: ha úgy nevelnénk fel őket, hogy szilárdan álljanak egy ilyen megrendítő eset után is (erőt merítenének egymásból, a család fennmaradt tagjaiból, a szeretetből, az emlékeinkből, a tanításainkból), akkor úgymond egy hierarchikus rendszernek is felfogható lenne az egész. Meghal a családfő - aki ebben az esetben a legidősebb férfi (és a felesége), s így értelemszerűen a családfői szerep a következő férfitagra (ha több fiú van, akkor a legidősebb fiúra, lányok esetében a legidősebb lány férjére) szállna. Ez egy nagyobb teher, egy nagyobb felelősség, de biztos vagyok benne, hogy ha így történne ez a mindennapokban, akkor elég szilárd családok alakulnának újra ki. (mint a kezdet kezdetén a törzsek esetében)

2010. nov. 8. 23:18
 15/28 anonim ***** válasza:
100%

"3. Talán igazad van, de ha már Rólam beszélsz (nem magamról írtam a kis storyt), akkor én valószínűleg úgy nevelném fel az összes gyermekemet, hogy nagyon erősek lennének és megértenék a tetteinket. "


Nem az vagyok akinek ezeket a sorokat szántad, de megakadt rajta a szemem, és eléggé felháborodtam. Az ilyesmihez nincs elég erő. Se fizikai, se lelki. Ez nem nevelés kérdése. Engem a párom hagyott itt (öngyilkosság miatt) , és hiába voltam egész életemben erős, az elvesztésébe majdnem belepusztultam. Pedig sosem voltam az a rinyálós, hisztizős, érzelgős típus.. Nem kioktatni akarlak, csak tudd, ha ilyen szellemben akarod esetleg nevelni a gyerekeidet, akkor előre szólok, hogy biztos kudarc. Úgyis k*rvásul fájni fog.

2010. nov. 8. 23:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/28 A kérdező kommentje:
Természetesen még mindig egy fiktív világban járunk. :) Nem kell felháborodni. Őszinte részvétem a párod miatt.
2010. nov. 8. 23:21
 17/28 A kérdező kommentje:
Annyit még hozzátennék, hogy a saját (valós) életemmel kapcsolatban minden lépést százszor, a gyermekeimmel kapcsolatban pedig ezerszer végiggondolok, mielőtt cselekszem, vagy döntök. Tisztában vagyok vele, hogy az élet nem ilyen egyszerű. A mentális tényezőkre elég kevesen szoktak figyelni, kiesnek az anyag-elme szinkronból és csodálkoznak, ha nem működik a rendszer. (pl. munkahelyen, iskolában vagy akár egy országon belül, de ez egy másik kérdés :) )
2010. nov. 8. 23:25
 18/28 anonim ***** válasza:
Ha mar ennyi ebet lelnek boldogsagban es az egyik elmegy akkor altalaban a masik is megy utana 1-2 even belul, nem kell ongyilkosnak lenni egyszeruen az onsanyargatasban es banatban utanahalsz ez nem vicc ez kb 90 95% ban igy van...
2010. nov. 9. 01:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/28 anonim ***** válasza:
100%

Minden korban, és minden helyzetben van miért tovább élni. Először a szerelemért, aztán a párodért, majd a gyermekekért, aztán az unokákért. Minden gyermekben , kicsit magunkat látjuk viszont, és a szeretett társunkat.

Idős embereknél, 40-50 év házasság után, ha elmegy az egyikük, sokszor előfordul, hogy követi a párja. De a természet rendjébe nem szabad beleavatkozni. Mindenkinek megvan az ideje, és ha tovább kell maradnia ,annak megvan az oka.

2010. nov. 9. 09:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/28 anonim ***** válasza:
Ha nem lenne rajta kívül senkim (gyerekek, testvéreim és szüleim nem élnének már), akkor szerintem lehetséges. Hiszen ő az életem. Ha meghal.. nem tudom mihez kezdenék. Most sem tudom mi lenne, ha elveszíteném Őt, pedig van családom. Ez egy nagyon szomorú dolog... és nem is szeretnék belegondolni. A lényeg, hogy ha élne még akkor rokonom, akkor nem tennék ilyet, nem akarnék másnak fájdalmat okozni az öngyilkosságommal. Viszont, ha csak mi ketten lennénk...
2010. nov. 10. 16:08
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!