Miért folyamodik odáig egy ffi ember, hogy az állítólagos szerelmét lekúúurvázza és arcon köpje?

Mindig féltékeny volt, és mindig ok nélkül. Kértem, hogy bizonyitsa be, de sosem tudta. Erre mindig az volt a válasz, bizonyitsak én. De mit is kéne, ha nincs mit?

Ezek a jelenetek egyre durvábban voltak részéről, és mindenbe próbált beleszólni.Ezzel egyhuzamban, én kezdtem belőle kiszeretni. TELJESEN! Soha nem sajnáltam, gyűlöltem, egyre jobban amiért napi szinten megalázott, lelkileg teljesen kicsinált.

Nagyon fájt, hogy nem hitt nektm soha! F@sz-cibáló kúUUUrv@,riNngyó voltam.

Valójában már így becézett. Részemről elmúlt minden érzés, annak örültem mikor nem volt velem, nem láttam, és nem is beszéltem vele.

Én már a puszta gondolattól is rosszul éreztem magamat, amikor jött hozzám vagy menni akart velem vásárolni.

Undorodtam az érintésétől, nem tudtam megcsókolni, nemhogy le-fe-kü-djek vele.

Ez tartott több, mint 2 hónapig. Nem bírtam ha hozzám ért. Egyszerűen nem tudok érzések nélkül együtt lenni senkivel. Nekem kevés az ha tetszik, vagy jó a duma vagy elhalmoz ajándékkal.

Én nekem ezektől az érzéseim nem változnak. Mindig mondtam neki, olyat tegyen, ami szemmel nem látható és kézzel nem fogható.

Nem tudta miről beszélek, csak kurR-v@zott....

Azt mondta , hogy 2 hónapig képtelenség sze-KSZ nélkül lenni, biztos van valaki de el tudja képzelni, hogy valakik.

Annyira megalázottnak éreztem magam, hogy depressziós lettem, nem jártam ki emberek közé, még a kukát se tudtam levinnim. Bárki lehetett az, ronda férfi , nem számított, én azzal biztos b@szni akartam. Eskü mindenre soha nem csaltam meg. Olyan szinten kiölte belőlem az érzéseket, hogy már arra is képtelennek érzem magam, hogy valaha még szóba álljak, ismerkedés céljából valakivel.

Közben sajnos, hirtelen meghalt az édesanyja, akit tiszteltem, jobban szerettem mint anyámat, mert az édesanyja erkölcsileg ugyanolyan tisztességes és becsületes volt, mint én.

Egy nap ültünk egymással szemben, és mindennap feltette nekem ugyanazt a kérdést, amit már baromira untam.

Mondjam meg van e valaki?

Hányan vannak?

Mióta?

Vagy beszélek e más férfiakkal, chat vagy társkereső? Gyűlölöm a társkeresőket.

Hiába mondtam el mindig ugyanazt az igazat , hogy nincs senki, nem is beszélek senkivel, sajnos ő ezt sosem hitte.

Azt gondolom azért nem hitte el, mert nem erre a válaszra várt, illetve számított. Nem azt hallotta amit akart, pedig minden szavam igaz.

Már nem vagyunk együtt, de már nem lesz senkim, úgy megundorodtam ettől.

Soha nem vitt sehova, nem voltak közös programok, mert egyszerűen azt mondta nem bír munkát vállalni, mert kicsinálom a f@s-zko-dása-immal.

Telefont kezembe vettem, már kiabált, hogy látta most léptem ki hirtelen, mással beszéltem. Ez hazug beképzeltség volt. Ebből aztán kerekedett mindig egy nagy vita és hánynom kellett.

Nevetni akartam, viccelődni, poénkodni vele , de azt mondta mindennek van határa.

Vízzel lelocsoltam, erre teljesen felháborodott, és rám öntött egy teljes pohár vizet. Én nem haragudtam, csak már elment a kedvem.

Megint leültetett egymással szembe és megkért mondjam meg hány f@a-sszal beszélek, mert egy f@-szcib-áló kúr-v@ vagyok.

Annyira ki voltam idegileg, hogy hirtelen azt mondtam , nem jobban vagyok ku-rv@, csak amennyire anyud volt.

Nem bántam meg ezt, mert igazat mondtam, nagyon is fedte az igazságot, csak ő buta volt ahhoz, hogy felfogja. Abban a pillanatban nyálat gyűjtött, és arcon köpött, egész rendesen, majd teljesen lesáppadtam.

Ezt vissza kellett adjam, amit ő a kedvenc ruhámba , azonnal bele is törölt.

Már nem érdekelt, én sosem akartam őt bántani, de néha úgy rám ordított, hogy szabályosan féltem tőle.

Szerinte sokszor túlzásba vittem a viccelődéseket, de én erre vágytam, hogy kis csíkizés kis fogocska, bujócska , bolondozás legyen, hiszen pénz nélkül, itthon a 4 fal között, eléggé unalmas, de sosem vágytam más férfira.

Viszont vágytam volna moziba menni, de az izlésünk ég és föld.

Vágytam volna színházba, de ő gyűlölte az e féle szórakozást. Szerettem volna 1x wellnessezni, de ő, a 3 év alatt, sosem ért rá erre.

Szerettem volna karaokezni, táncolni járni, poénos humoros verseket írni közösen, de neki semmi hasonlora nem volt igénye.

Én találok mindig valamit itthon, sok hobbim van, és nem unatkoztam, nem jártam el másokkal, ha mentem akkor a lányommal és ruha körútra. Csak hiányzott a nevetés.

Miután arcon köpött, kidobtam szó szerint. Táska, kabát, cipő, sapka, mint a "nagyok a filmekben", és nem tudtam sírni, sem akkor, sem később. Mintha egy hatalmas kő esett volna le a szívemről.

Egyszer egy bolondozás közben fellökött. Én meg hanyatt estem , rá a konyha pult melletti fém polcra. Azt hittem véletlen volt, de utólag közölte ez direkt volt és sajnálja. Annyira nem is tértem magamhoz , mert nem fájt semmim, csupan a rajtam lévő ruha és fehérnemű szétszakadt több helyen is.

Összesen 3 év 4 hónapot voltunk együtt. Ebből 1 év távkapcsolat, mert abban az egy évben ő külföldön dolgozott, és csak hétvégén ért rá. Érdekességképpen, az időre hivatkozott,h.nincs ideje semmire.

Sohasem hozzám sietett, és soha nem ide vágyott,hanem a haverok, a barátok és a horgászat. Jött ide is, egy egy szek-sz, bele fért, de ha nem bírtam már a harmadik órában, lazán kiment a fürdőbe, és elintézte magát.

Volt olyan, hogy beszélgettünk, és kérdeztem tőle valamit, de nem figyelt a telefonját nyomta folyton.Akkor döbbentem rá, hogy brutális por-nó függő, más nők izg-atják.

Akkor először láttam, hogy kicsit megszégyelte magát.

Mivel már megéltem pár dolgot, tudtam, hogy ezt, vagy elfogadom, vagy titkolni fogja. Titkot nem akartam, ezért neki engedélyezve volt a por-nó minden mennyiségben és az is, hogy reggel 10 -től délután 5-ig m@sztu-rbáljon más nőkre a fürdőszobáMban. Nekem nem volt titkom előtte. Egyszer egy igen, mert a volt férjem felvette velem a kapcsolatot , és féltem, ha elmondom , akkor ezért ő elhagy. Sosem értette meg azt , hogy én sosem kezdek újra egyik exemmel sem. Nem megy ez nekem. Beszélgetni a gyerekem apjával, azért nem akkora bűn. Később elkellett mondjam, mert úgy alakult hogy találkoztak. De ennyi titkom volt és semmi más.

Ha eddig elolvastál köszönöm. Jól esett kiirni mindezt ide , kíváncsi vagyok milyen válaszok érkeznek. Szavazást nem inditok, de nyugodtan lehet savazni, aki úgy ítéli meg :)