Normális, ha egy kapcsolatban eljut oda az ember, hogy már majdhogynem tojik arra, amit a másik mond?

Nekem ilyen nem volt. Ha vki toxic is volt meg olyan aki folyton belémállt. Engem mérhetetlen szonorusaggal töltött el és néztem azt miközben artikuláltan rinyál hogy ez az ember engem nem szeret, ezt el kell engednem illetve elfog hagyni, a kapcsolatnak lőttek.

Es végigmozizni azt hogy aki szeretsz imádsz összetetted érte a kezed is, es mekkora boldogság volt az ma utálattol fröcsög nyilván mert nem kellek nem szeret menne máshova máshoz vagy akàrmi. Benne csak ennyi volt.

Ugy beugrik az első kép mikor még csillogo szemekkel nézett bámult, meg a jelen hogy belémáll fröcsög ordít.

És mint vmi lassitott felvételt néztem ilyenkor megsemmisülve azert nem reagáltam semmit. Nem azért mert letojom. Hanem mert erre nincsenek szavak.

Én erre nem tojnék hanem beleállnék hogy mégis mit képzel hogy hazajövök fáradtan és főzni fogok. De ilyennel el se jutnék az összeköltözésig, az ilyen viselkedés kijön korábban és ki lehet rúgni.

N