Miért van az hogy ha kicsit is kimutatom hogy kedvelek egy férfit, akkor alàbbhagy a lelkesedése?

Nem hiszek a vadászösztönben, szerintem bullshit, valaki kitalálta ezt, ugyanúgy mint a manifesztálást, meg más baromságokat, és csak amiatt mert hihetőnek hangzik, el is hiszik sokan.

Valakinek vagy tetszel, vagy nem. Nem olyan bonyolult. Hiába tesz valaki oda mindent, nem attól lesz kedvesebb. De fordítva is: valaki hiába nem mutat semmi szimpátiát, ha amúgy bejön a másiknak az egésztől függetlenül.

Nekem volt mindenféle ismerkedésem már. Ha tetszett a lány, mindegy volt hogy ő rajong, vagy hűvös.

Én azt tapasztaltam, hogy a kevésbé népszerű nők sokkal jobban odateszik magukat, kedvesebbek, hamar kifejeznek mindent… akikre viszont tapadnak a férfiak, azok inkább hüvösebbek, mert elegük van az állandó nyomulásokból.

11 Ezt egyből cáfolni tudom, tapasztalatból. Ahogy kedvesebb leszek valakivel vagy kimutatom az érzéseimet (szó sincs rajongásról) máris visszafogott lesz (addig nyomult). Akinél viszont kipróbáltam, hogy udvaroljon, majd én játszom a hűvöset, az majd megőrül. Vagy ha azért vagyok távolságtartó, mert abszolút nem jön be, akkor nem lehet rólam lekaparni.

És én ugyanaz az ember vagyok, mindegy melyik kategóriába (népszerű vagy sem) sorolnál.

12: attól mert veled más történt, nekem ugyanerről más a tapasztalatom.

Volt olyan kapcsolatom, ahol kölcsönösen az első pillanattól kezdve bejöttünk egymásnak. Fel sem merült, hogy ő hamarabb megnyíljon, vagy eljátssza hogy nem érdeklem. Bármit tehetett volna, engem akkor is érdekelt volna.

Emiatt írtam, hogy ha tényleg érdekel egy férfit a nő, akkor tökmindegy hogy rögtön rajong-e, vagy távolságtartó. Nyilván lehetnek más esetek is. De itt pont nem igaz, sőt hülyeség az alapelv, hogy a gyors szimpátia mindenképp elüldöz. Nem mindig, nem mindenkinél… sőt.