Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ha nem teszi ezt meg értem, akkor nem szeret?
1 év kapcsolat után kiderült, hogy a páromnak van egy nagyon undorító fétise. Számomra teljesen beteges és elfogadhatatlan. Szakítani akartam vele, de akkor elkezdett sírni és könyörögni és esküdözni, hogy nem fog erre kérni soha, közöm nem kell, hogy legyen hozzá. Azt mondtam, hogy azzal a feltétellel maradok vele, ha elmegy szexuálpszichológushoz, és megpróbál megszabadulni ettől a vágyától, de ezt ő nem szeretné. Indokot nem mondott, hogy miért. Már a síró, könyörgőből megváltozott arra, hogy még ő kérdezi tőlem, hogy miért nem lehet elengedni, mikor ránk nincs semmi hatással, nem akarja nekem erőltetni a dolgot, fel se fogja hozni soha. és bőven megfelel neki a sima szex, neki nem kell ezt kiélnie. Én viszont azt sem szeretném, hogy ő ilyenekre gondoljon, ne adj isten, erre maszturbáljon és engem elképzeljen olyan helyzetben... Nem tudom elengedni magam, egész nap rajtam van a gyomorgörcs. Ő viszont már egyáltalán nem akar tenni értem semmit, sőt, még le is cseszett, hogy én ne legyek gondolat rendőrség.
Mi lenne a helyes lépés így? van ennem jövője?
"Én viszont azt sem szeretném, hogy ő ilyenekre gondoljon, ne adj isten, erre maszturbáljon és engem elképzeljen olyan helyzetben..."
Igen, ezt szokás érteni gondolatrendőrség alatt. Amikor jogot formálsz arra, hogy beszabályozd, hogy a párod mire gondolhat és mire nem.
Nos, elmondom, milyen a helyzet.
Terápia két esetben lehet szüksége fétisek miatt:
1. Ha benne, önmagában kelt szorongást, ambivalenciát, lelki nyomort, undort, és ő maga szeretne változtatni.
2. Ha valami olyan szexuális gyakorlatról van szó, ami kizárja a beleegyezéses szexet, illegális, vagy kockáztatja mások vagy saját maga életét vagy épségét.
Ez a két eset a hivatalos feltétele annak, hogy valaki szexuálpszichológiai kezelésre szoruljon.
Én még hozzátenném azt is, hogy szerintem még abban az esetben nem normális egy fétis, ha kizárólag arra tud már felizgulni az illető, de a te párod esetében erről nincs szó, ez ki is derül a kérdés szövegéből.
Ha sem az 1-es, sem a 2-es pont nem áll fenn, akkor nem szorul semmilyen terápiára és nem jogos a kérés.
Vagy fogadd el őt úgy, ahogy van, vagy szakítsatok, de amit jelenleg csinálsz, az lelkileg nyomorgatja őt.
Senki sem szeretné azt megélni, hogy különféle személyes, intim dolgait megosztja a párjával, és akkor a szégyenítést, sírást, erőszakoskodást, szakítással fenyegetést kapja cserébe.
Az is rendes gyomorgörcsöt tud okozni, hogy folyamatosan szégyent kelt benned valaki egy olyan dolog miatt, ami neked tetszik, örömet okoz, emellé érzékeny és intim a téma ráadásul.
Ha nem tudod túltenni magad ezen, akkor hagyd békén.
Képzeld, még az is lehet, hogy talál olyan társat, akivel megélheti ezeket a vágyait is, és sokkal jobban fogja magát érezni, mint mikor neked kellett ígérgetnie, hogy soha nem kéri tőled és nem von téged bele, vagy, amikor azt hallgatta, hogy még gondolni se merészeljen olyanra, ami neked nem tetszik, és még amikor maszturbál, akkor is te akarod megszabni, mi járhat a fejében.
Mellékesen megjegyzem, hogy a párod türelmes és jámbor.
Nálam esélyt se kaptál volna arra, hogy 1-nél többször megalázz és ultimátumot adj, mert az első undor-reakciónál és megszégyenítő szövegnél én penderítettelek volna ki téged.
Egyszer majd rájön ő is, gondolom, fiatal még.
Akik okoskodnak hogy fogadjam el és nem lehetek gondolatrendőrség azok jobb, ha tőlem tudják, hogy egyáltalán nem normális a fétis ami neki van. Jó eséllyel gyerekkori rögzülés vagy trauma eredménye. Ha neki nem jelent komoly stresszt akkor nem az hogy nem szorul terápiára, hanem még inkább arra szorul, mivel nem érti meg, mennyire beteges, gusztustalan, nincs semmi önkritikája. Sajnálatos az egész.
Nem kell fenyegetni és megalázni engem, hogy majd mással mennyire élvezi. Tudom, hogy a nők többségénél kizáró ok egy ilyen fétis, a legtöbben nem jutnának odáig mint én, szóval, hogy még egyezkedjenek...
5-ös, egyáltalán nem az vagyok, akiről beszélek. A páromnak nem ilyen jellegű fétise van, nincs a képben másik csaj.
Kérdező, a fétisek kivétel nélkül normálistól eltérő dolgot takarnak, per definíció. Attól, hogy számodra undorító vagy érthetetlen, nem várhatod, hogy a másik erőszakolja meg a saját agyát. Akinek fétisei vannak, az három dolgot csinálhat: elfojtás saját magában, esetleg külső segítséggel (általában nem igazán szokott működni), megpróbál több hangsúlyt helyezni a szexualitása nem fétises részére (bizonyos mértékig szokott működni, száz százalékban általában nem), vagy elfogadja magát olyannak amilyen, és megkeresi azokat a törvény és józan ész adta lehetőségeket, amivel ki tudja élni úgy, hogy közben senkinek nem okoz kárt, például fantáziák.
Egyébként hacsak nem pedofília, nekrofília vagy zoofília, akkor el sem tudom elképzelni, mivel húzhatta ki nálad ennyire a gyufát.
Senkit nem érdekel, hogy szerinted mi okozza a fétisét.
Ha a 2 pont közül egyik se teljesül, akkor nem szorul kezelésre.
A szakma jelenleg elfogadja alapvetően a diverz emberi szexualitást, és nem kezelnek átlagostól eltérő vágyak miatt valakit.
Mit képzelsz, majd te szabod meg, hogy mi szorul kezelésre, és mi nem?
És igen, ha hagyod békén, akkor van esélye olyat találni, aki akár még benne is lenne a dolgaiban.
Nem tudom, miféle álomképed van a nőkről, de azért jobb, ha tudod, hogy nagyon sok nőnek is vannak fétisei, és sokan nyitottak.
Ha elmesélném neked, hogy milyen perverz dolgokat engedtek már meg nekem egyszeri kérésre, noszogatás nélkül nők, miket élveztek velem, és mik azok, amiket ők kértek tőlem, akkor reggelig visíthatnál agyvérzésig a kognitív disszonanciától.
Hagyd. békén.
Szakíts vele.
Pont olvastam egy ilyen sztorit redditen. Pasi írta ki. A barátnője rá akarta venni a hármasra. (Két férfi, egy nő.) Pasi ettől megundorodott.
Nekiugrottak sokan, hogy jaj, hát csak kérés/kérdés volt, lehet nemet mondani rá, semmi nem történt.
És befotóztam az egyik választ, amivel nagyon egyetértettem:
"A fuckload of people here don't understand that some questions break shit even if they don't become anything else."
Valami eltört benned. Érthető. Senki nem akar olyannal lenni, akitől undorodik.
Szerinem kettőtök közül szerintem inkább neked kéne terápiára menni, de nem szexuálpszichológushoz, hanem kontrollmánia, vagy nem is tudom, mi miatt. Ennyiből még nem tudom pontosan megállapítani, hogy mi a gondod.
A kommunikáció köztetek rossz, és ebben nem a párod a hibás. A kommunikáció fontos eleme a bizalom, és az elfogadást, ítélkezés mentességet.
Ő megnyílt előtted, hogy szeretne valamit kipróbálni, (még az se derült ki, hogy neki ez valóban fétise, lehet, hogy csak ki szeretné próbálni, aztán rájönne, hogy ez neki se jön be), de elmondása szerint el van nélküle.
Te meg nyomod a hisztit. Komolyan nem tök mindegy, hogy mire gondol, miközben kiveri?! :D
Ha te ezen a szinten meg vagy rekedve, akkor veled vannak a gondok, a te egoddal vannak bajok, ill. neked lehetnek traumáid, amit kivetítesz másra, hogy ő oldja meg a sajátjaként. Hát ez így nem fog működni, csalódás lesz a vége, ill. mindig lesznek újabb és újabb dolgok, amiért hibáztatni fogod, és netán kezelésre küldöd, és őt kiáltod ki betegnek.
Persze elküldhetsz mindenkit, aki ezzel szembesít téged, de ha nem fogadod el a válaszunkat, akkor miért kérdezel minket? Vagy mi is menjünk mind pszichológushoz?
Egyébként már maga a kérdés is gáz így ebben a formában. Mit szólnál hozzá, ha ő is feltenné a kérdést, vagy azzal jönne, hogy ha te nem teszed meg azt amire ő vágyik, akkor nem szereted őt?
Úgy gondolom, hogy ha nem vagy hajlandó túllépni ezen a dolgon, de úgy igazán, nem csak azon a szinten, hogy többet nem hozod szóban, hanem hogy még csak ne is rágódj rajta, akkor ne játszmázz, hanem szakíts.
Nekem fontosabb lett volna az, hogy a párom merjen velem nyíltan és őszintén kommunikálni, aztán én tudok nemet mondani, ha akarok, legyen szó akár szexről, akár kajáról, vagy bármilyen más dologról.
De ha lerohanom a hisztériámmal egy halom ítélkezéssel, megvetéssel, zsarolással, tuti, hogy a bizalmát és a kapcsolatunkat tenném tönkre.
Egy kapcsolatban fontos az őszinte kommunikáció, ő ezt megtette, de az elfogadás és a bizalom is, te nem. Ezt bizony te cseszted el.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!