Ha csak hétvégente tudunk találkozni a párommal, (ő utazik hozzám) akkor bunkóság ha nem csak vele töltöm az időm?

Még csak 3 hónapja tart a kapcsolatunk, eddig kb. minden hétvègèt együtt töltöttünk (péntek délutántól hètfő reggelig) mert csak így tudunk találkozni. (Másik városban él.) Ezeket a hétvègéket teljesen egymásra figyelve töltöttük “mintha randiznánk”, tehát együtt filmeztünk, beszélgettünk, főztünk, sétáltunk a városban stb. Sajnos így viszont nem tudok “haladni” az életemmel, mert hétvégentr tudnék a barátaimmal is találkozni, illetve sürgősen neki kell állnom a tanulásnak is, amire hètvégente napi 3 órát minimum rá szoktam szánni. De lesz az még jóval több is. Nem tudom bunkóság-e, hogy a kis időnk amit együtt tölthetünk, azt tanulással is fogom tölteni, ő meg ott unatkozik mellettem. Vagy éppen azt mondom, hogy bocsi, de vasárnap délelőtt a barátnőmmel elmennék egyet kávézni. (Ő ebben a városban nem igazán ismer senkit, tehát nem tud addig màssal találkozni. Úgy èrzem a hètvègimet kotelesseg 100%ban egymasra “aldoznunk”, foleg hogy o mar csak dolgozik, tehat pont akkor erne ra. Viszont nekem muszaj hetvegente is tanulnom…