Van értelme így folytatni?

Hú kicsit hosszú, igazából elég összetett is, sok félreértés volt köztünk, az utolsó például az, hogy küldtem neki valamit, amire annyit reagált, hogy most nem ér rá, pedig írtam hogy nekem ez fontos. Gondoltam majd másnap reagál de semmi. Erre utólag hetekkel később kiderült, hogy ő nem látta azt, hogy én írtam neki hogy jóéjt, azt hitte szó nélkül eltűntem, és emiatt onnantól nem keresett engem. Hát igen, tudom hogy úgy hangzik, mintha már nem érdekeltem volna, és ez így utólag szerintem így is van. Valahogy a gondolkodásunk annyira más, nekem sok dolog amit mondott bunkóság, amikor ezt megbeszéltük, akkor ő azt mondta szerinte semmi bunkóság nem volt benne. Egy példát mondok, amikor egy összeveszésnél rosszul éreztem magam, és vártam tőle valamit, bármit, amivel kicsit jobb kedvre derít, akkor azt mondta, ő nem egy nyugtató amit csak úgy bekapok ha bajom van. Nekem ez marha szarul esett, szerinte ebben semmi bántó nem volt. Hát nem tudom.

Szóval az összeveszések amiatt voltak általában, mert szerintem sokszor volt bunkó, őt pedig az ábrándította ki, hogy én ezeken kiakadtam, vagy rosszul estek, hisz szerinte ő egyáltalán nem volt velem bunkó soha.

Jólvan már, ez friss dolog, most tartok a lezárás résznél.. nem 2 másodperc ez..