Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért nem akarnak már a pasik se házasodni, se családot?
Nyilván az én pasimról van szó. Hosszú évek óta együtt vagyunk, sokáig mindenre azt mondta, "majd egyszer". Aztán végül volt egy eljegyzés, de azóta meg sem szólal róla. Totál kényelmetlen neki ez az egész. Mikor kérdezem, hogy esküvővel mi van, akkor "majd" lesz egy dátum. A gyerekről kerek perec megmondja, hogy rossz érzése van tőle, de akar. Most ez elég érdekes...Főleg, hogy ha meglát egy gyereket, fintorog rá. Akkor is, ha csak sétál, vagy ácsorog. Arra fintorog, hogy van hangja. De nem ordít, nem visít, csak mondjuk áll áll és mond valamit.
Rólam, amit tudni kell, hogy én nagyon szeretném, ha ő lenne a férjem. Nekem jó a két tanús esküvő is (erre azt mondta, neki az nem jó, lagzit akar). Ha rendes lenne, nekem nem kell milliós ruha, igazából a ruha nem is hoz lázba, ő hoz lázba, hogy viselhetem a nevét, hogy onnantól hivatalosan egy család vagyunk. Nincs szükségem az anyagi biztonságra. Mi külön kasszán vagyunk, és ezt szeretném a házasság után is így, egyáltalán nem érdekel mások véleménye erről. Kevesebbet keresek, olyan furcsán érezném magam, ha a közös számlánk kártyáját húzom le egy körömlakkért. Ő egyébként ezt szereti, ezzel minden klappol. Ha ő költ valamire, sokszor eszembe jut, hogy azért én erre nem költöttem volna a helyében (pl. nemrég adott kölcsön több tízezret egy barátjának). Ezt soha nem teszem szóvá neki, mert úgy gondolom, az ő pénze. A fizetésem közepes, de sokat spórolok (többet, mint ő a többől). Mert lakást szeretnék. A kozmetikumaim gyakorlatilag filléresek, ruhákat és cipőket akkor vásárolok, mikor kell, vagy valami nagyon megtetszik. Olyankor olyat veszek, ami neki is bejön (ebben amúgy egyezik az ízlésünk). Edzeni járok, minimálisat sminkelek, a testalkatom átlagos, szóval nem vagyok 100 kiló. Mikor hétvégén együtt vagyunk, reggel akkor is azért csinálok egy hajat, meg feldobok egy szempillaspirált, hogy ne az elhanyagolt fejemet nézze. Nincs narancsbőröm, de ilyen-olyan praktikákkal próbálom megelőzni, el is mondtam neki, hogy azért, hogy 40 évesen is jól nézzek ki. Tehát NEM azt várom, hogy elvesz, aztán mehet az elhízás, meg a többi.
És most ott tartunk, hogy van gyűrűm, de azóta nem is beszélt róla, hogy mi jegyesek lennénk. Kérdeztem, igen. A hibám ez lesz, amiről én is tudok. Hogy nagyon mérges tudok lenni, mikor elkap az érzés, hogy itt nem történik semmi, meg hogy ő mindentől fél, ami felnőttes dolog.
De miért ne hozhatnám szóba? Nem oké, hogy "ne nyaggasd" címszó alatt akkor törődjek ebbe bele. Elhagyni azért nem hagyom el, mert én nagyon szeretem. Azt mondja ő is, de fél a komoly lépésektől.
A biológiai órám meg 29 évesen erősen ketyeg.
Biztos sokan vannak így, mi a probléma? Vagy mit kéne csinálnom?
Ja és még egy.
Ha elhagyod, a kövi nőjét egy éven belül el fogja venni. Te meg könyöröghetsz neki még öt évet.
Ha nem akar, miért vagyunk együtt középiskola óta? 10 plusz éve
Mert kényelmes vagy neki. Miért szakítana? Te finanszírozod a saját kiadásaidat. Munkád van. HÁztartást tudod intézni. Kaptál egy gyűrűt, kussolsz is. Szex is van.
Miért hagyna el???
11-es
Miért mondja ezt mindenki??????? Hogy a következőt egy éven belül elveszi?
A következőt még nem is ismeri, akkor miért olyan biztos ez? És tényleg már ezer helyen ezt olvastam.
Mert első kapcsolat vagytok egymásnak. Téged már un, de nem mer elhagyni. Elvenni viszont nem akar, mert még mást is szeretne kipróbálni.
Majd csak figyeld.
Amúgy nem első
Ő 18 évesen kezdte a középiskolát, 20-22 éves kora között együtt élt valakivel
Bocsi, de ha erre vágysz és elmondod az nem nyaggatás. Ha neked ez a fontos, az életben az teljesen rendben van, az nincsen ha nem mondod és nem kapod meg. Erről szól az élet meg a boldogságot így lehet elérni, nem úgy hogy csendben vársz a csodára.
Szerintem ülj le vele beszélgetni, mondd el mik a terveid a jövőre vonatkozóan, meg neki mik azok. Ha ezek nem egyeznek és nem is tudtok kompromisszumot kötni, akkor szerintem ne erőltessétek ezt. Ahogy látom a te céljaid a megállapodás felé irányulnak (összetartozás, hivatalossá tétel, saját lakás vásárlás), ő pedig egy teljesen más, szabad irányba tart (arra költ, amire akar, ezek pedig a barátai, nem a közös jövőtök).
Nem akarlak bántani titeket, de szerintem mindkettőtökkel kicsesztek, ha teljesen mást akartok, az egyik elképzelése teljesül a másik meg szenved majd a kapcsolatban csak.
"Miért mondja ezt mindenki??????? Hogy a következőt egy éven belül elveszi?
A következőt még nem is ismeri, akkor miért olyan biztos ez? És tényleg már ezer helyen ezt olvastam."
Mert ez így van. A férjem előző nője volt abban a cipőben, mint te. Annyi különbséggel, hogy a férjem nem hitegette a nőt, de a nő azért reménykedett, hogy meggondolja magát. 10 év után a csaj megcsalta a mostani palijàval, aki alig félév alatt felcsinálta. Most meg benne van egy nárcisztikus phos kapcsolatban, ahol a csávóval 4 éve jegyben jár, elvenni nem hajlandó, de magàhoz kötötte a gyerekkel legalább. Viszont a férjem mondta, hogy engem egy éven belül elvett volna szívesen, holott az exnője mellett soha sem érezte ezt. Mindig csak a nő pusholta őt. Van akivel érzi, van akivel nem. Veled nem érzi. El kell engedni a fenébe. És de, neked csak a státusz kell - feleség és anya. Azért akarsz az ő felesége lenni, mert most vele vagy. Ha Kis Pistivel lennél, akkor csak az ő felesége akarnál lenni. Hiába mondod, hogy nem. De. Nem szerelemből, hanem megalkuvásból szeretnéd az egészet, mert hát "ketyeg a biológiai órád".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!