Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » Nem ő az igazi? Miért érzem ezt?

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Nem ő az igazi? Miért érzem ezt?

Figyelt kérdés

Sziasztok!


Elég speciálisnak érzem a helyzetet, de biztos már más is volt ebben a cipőben. Ha teljesen külsősként kellene tanácsot adnom magamnak, akkor egyértelműen azt mondanám, hogy hagyjam az egészet, és valószínű, hogy a hozzászólok nagy része is ezt fogja mondani. Ettől függetlenül kíváncsi vagyok a véleményetekre és nem azért, mert a lelkem mélyén arra a válaszra várok, hogy igen, maradjak vele. Csak biztos más is volt már hasonló szituációban.


33 éves férfi vagyok. Évek óta egyedül vagyok, próbálkozok, ismerkedek, voltak is randijaim, de sajnos nem lett több a dologból. Évek alatt kialakult a saját kis életem. 1,5 hónapja megismertem online egy nőt. 2-3 napig rengeteget beszéltünk telefonon, egyértelmű volt, hogy nagyon hasonlóak vagyunk. Aztán 3 nap múlva jött az első randi. Csinos, nőies volt, vonzó, de nem fogott el az az érzés amikor megláttam, hogy whaoo, milyen gyönyörű. Mindezek ellenére nagyon jó randi volt, 5-6 órásra sikeredett, eszméletlen jót lehetett vele beszélgetni. Aztán volt egy második randi is, végül megbeszéltük, hogy nem lesz semmi az egészből, mert nincs meg az a valami (részéről és részemről se). Utána eltelt 2-3 nap és úgy voltam vele, hogy hát a fene egye meg, lehet sose fogok egy ilyen tulajdonságokkal, életszemlélettel rendelkező nőt találni, szeretnék vele találkozni újra és ha meglátom, ott eldöntöm, hogy szeretnék-e vele többet. Ez meg is történt, úgy voltam vele, nem szeretném elveszteni és léptem, határozottan a tudtára adtam, hogy ő kell nekem. Ő akkor még bizonytalan volt és nem mondott igent, majd eltelt 1 hét, én még próbálkoztam, aztán végül megtörtént az első csók és úgy voltunk vele, próbáljuk meg, találkozgassunk. 1 hétig tartott ez az intenzív dolog, kicsit talán túl gyors is volt a tempó, hogy minden nap randizunk, de jó volt. Érdekes mód, hiába szerettem vele lenni, az elején lévő kis bizonytalanság (amikor nemet mondtunk mindketten), még megmaradt bennem és nem tudtam teljesen elengedni, aztán az egyik nap besokalltam és kitört belőlem minden, majd szétmentünk. Nekem és neki is szar volt. Eltelt 1 hét, mondván majd jobb lesz, és azon kívül, hogy lenyugodtunk mindketten, nem lett jobb, úgy éreztem, hiányzik és életem legnagyobb hibáját követtem el akkor, amikor véget vetettem ennek a rövid kapcsolatnak. Az agyam azt mondatta velem, ne keressem fel, de végül nem tudtam parancsolni a szívemnek és elkezdtem újra teperni. 1,5 hét küzdés után adott még egy esélyt, mert akkor tényleg úgy mentem bele, hogy biztos vagyok a dolgomban. Azóta megint eltelt 4-5 nap és úgy döntöttünk, megpróbáljuk újra.


Viszont valami nem stimmel velem, úgy érzem. Ő a lelki társam, tényleg nem volt még ilyen, hogy ennyire jól megértjük egymást és vonzónak is találom, de úgy érzem, hogy nem ezt az érzést kellene éreznem, ami jelenleg bennem van. Nehéz megfogalmaznom. Tegnap is volt egy beszélgetésünk, mert ő érez bennem bizonytalanságot és ezt meg szerette volna velem beszélni. Teljesen igaza van és úgy érzem, az elején ennek nem így kellene működnie. Imádnom kéne, hogy van egy csoda barátnőm, munka után rohanni hozzá, nem pedig azon agyalni, hogy most kicsit egyedül lennék, kikapcsolódnék, elmennék edzeni, stb és majd utána mennék hozzá. Nekem persze fontos az én idő, de mindig is úgy gondoltam, hogy ezeknek a kompromisszumoknak magától kell jönnie, mert hogy vele szeretnék lenni. És ez se jó, hogy én belőle ezt a bizonytalan érzést váltom ki. Okulva a múltkori érzelmi kirohanásomból, inkább hagyom letisztulni az érzéseimet és nem egyből, ész nélkül kimondani mindent. Lehet azért van ez, mert még sose találkoztam ilyen tulajdonságokkal rendelkező nővel és lehetséges, hogy nem is fogok soha többet. Tegnap megkérdezte, hogy mitől lehet ez bennem, mitől félek és végül kimondtam: "Nem tudom, hogy idővel később, beléd tudok-e szeretni". És ez a vicc, hogy még ezeket is meg lehet vele beszélni, nekem annyira bejön ez a magas fokú érzelmi intelligencia a nőknél, amit lehet, soha nem fogok megtalálni másban (úgy, hogy én is tetszem neki és nem a világ másik végén van). És ha arra gondolok, hogy véget vetek megint mindennek és ő pár hónapra rá megtalálja mással a boldogságot, akkor meg az van a szemem előtt, hogy: "Milyen szerencsés az a férfi, én miért nem tudtam így szeretni ezt a nőt? Nekem kellene ott lennem mellette."


Lehet, hogy kicsit zavaros lett, de hátha volt már valaki ilyen helyzetben. Szeretnék egy esélyt adni, mert tudom, a szerelem nem biztos, hogy kialakul a legelején. De valami mégis kell ahhoz, hogy ne ilyen nehezen haladjon ez az egész, nem? Ennyire a kapcsolat elején nekünk még ismerkedni, szárnyalni kéne és nem azon gondolkoznom, hogy mikről kell lemondanom, csak hogy vele legyek. Egy ilyen negatív érzelmi töltet után néha arra gondolok, lehet jobb lett volna nem felkeresni újra és már mindkettőnknek jobb lenne. Csak akkor meg úgy voltam vele, hogy hatalmas hibát követtem el és hiányzik, kell nekem. Ő azért szeretne velemi minél több időt együtt tölteni, hogy megismerjük egymást. És ebben teljesen igaza van. De akkor miért érzem azt, hogy én mellette meg szeretném hagyni a saját kis dolgaimat is, amiket csináltam éveken át, amíg egyedül voltam? Nem kéri, hogy mondjak le róluk, de az ilyen gondolatoknak fel se kellene merülniük bennem, ha meglenne az a valami, ami miatt azt érzem, hogy teljesen ő kell nekem, nem? A tegnapi beszélgetésnek sem kellett volna megtörténnie, hisz nem 20 éves házasok vagyunk, egyszerűen csak sodródnunk kellene, de mivel gondolom ő is érzi valahol a bizonytalanságomat, ezért felhozta tegnap a témát. És a bizonytalanságot a tetteimmel érzi, mintha nem lenne a tett összhangban azzal, amit mondok. És rohadtul igaza van, be kell látnom.


Hiába van vonzalom, hiába értjük meg egymást úgy, mintha évek óta ismernénk a másikat, egyszerűen hiányzik az a valami, ami a részemről eloszlatná a bizonytalanságot?



júl. 2. 08:42
1 2 3 4 5
 31/49 anonim ***** válasza:
79%
A megérzések nem hazudnak.
júl. 2. 12:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 32/49 anonim ***** válasza:
74%
Ez a tipikus se veled se nélküled efektus, nem érdemes ezt a dolgot eröltetni, ha nem megy, folyamatos hullámzás lesz benned, természetesnek kéne lennie, hogy vele akarj lenni, de nem ezt érzed, ez a nő sajnos mégsem vonzó annyira számodra valamiért. Ne húzd az időt, később annál rosszabb lesz.
júl. 2. 12:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 33/49 anonim ***** válasza:
78%

"Aztán volt egy második randi is, végül megbeszéltük, hogy nem lesz semmi az egészből, mert nincs meg az a valami (részéről és részemről se)...határozottan a tudtára adtam, hogy ő kell nekem. Ő akkor még bizonytalan volt és nem mondott igent, majd eltelt 1 hét, én még próbálkoztam, aztán végül megtörtént az első csók és úgy voltunk vele, próbáljuk meg, találkozgassunk."


Nos ne haragudj meg rám, de mindketten katasztrófa kategória vagytok.


Játszotok egymással, el akarjátok hitetni egymással és önmagatokkal is, hogy titeket az ég egymásnak teremtett. Oda jutottál kizárólagosan, hogy most "számonkér" téged hiszen próbálkoztál nála és nem érti, hogy mire fel hogyha igazából nem az eseted. Természetesen te se vagy az övé csak mivel kapcsolatfüggő mint te vagy így mindketten szenvedtek fölöslegesen. Tragikomédia az ismerkedés, párkapcsolat kettőtök között. Lásd már be, hogy nem lehet párkapcsolatot ilyen módon fenntartani sokáig.

Hiába próbálod meg még 20x is vele csak szakítani fogtok és újra összejönni mivel társfüggők vagytok. Már ki lett mondva, hogy ne foyltassátok, már megint ott tartasz, hogy fölösleges köröket futtok mindketten és még ad neked időt mert annyira akar kapcsolatot. De úgyis az lesz a vége, hogy különváltok. Egyszerűen jobb lenne pontot tenni ennek a

szánalmas maskarádénak most mint húzni az időt. Sokkal jobban fog fájni később. Búcsút ints neki akár még a mai nap folyamán.

júl. 2. 12:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 34/49 anonim ***** válasza:
53%

Kérdező, bocsánat, hogy offolok, bár talán annyira nem, mert számodra is releváns lesz: én azt szeretném megkérdezni a 13-astól, ha olvassa még, hogy egyébként szerinted mi a "megoldás"? Én azt gondolom, hogy többen is folyamatosan bólogattunk, amikor olvastuk a hozzászólásod, teljesen jók a meglátásaid. Csak akkor mit javasolsz egy 30+ (vagy 40+) embernek, aki azért valljuk be, okkal kétségbeesett? Aki nem akar végleg egyedül maradni? Ne erőltesse, ne keresse online, rendben van, szerintem sem, tényleg élőben, spontán, fokozatosan haladva, nem célzottan a legjobb. De ha úgy nincs sehol senki? Vagy lenne, csak már nem független ebben a korban? Hány évig kellene még várnia, hogy összesodródjanak azzal, akivel "kell"?

Kérdezővel egykorú nő vagyok, és az az igazság, hogy huszonévesen hiába vártam, aztán minden ellenérzésem félretéve rászántam magam az online próbálkozásra, de persze úgy sem lett jó, kb. ez vagy hasonló jött össze maximum, mint most neki, és innentől meg vagyok lőve. Rengeteget, sok-sok-sok évet voltam egyedül, azért ebből is nagyon elég már... Miközben abba az életkorba léptem, ahol tipikus, hogy az ismerkedési lehetőségek beszűkültek, de ha véletlenül mégis jön valaki, az már foglalt. És akkor innentől nincs tovább, patthelyzet. Viszont 33 évesen még túl fiatalok vagyunk, hogy elfogadjuk: ennyi volt, nekünk nem volt szerencsénk, marad az egyedüllét.

júl. 2. 12:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 35/49 anonim ***** válasza:

Szerintem amit ír a 13-as nem helytálló. Nem egy és nem kettő barátnőm online ismerkedett és van egy pár köztük akik együtt vannak jó régóta. Gondolom már elmúlt a nagy szerelem, de akkor is a szeretet, vagy a szerelem és szeretet érzése ott van mert látom őket hogyan viselkednek egymással. Nem azon múlik, hogy merre ismerkedsz sőt még azon se hogyan. Valakinek van életre szóló társa valakinek meg nincs.

Az a legnagyobb butaság amikor valaki oda van a másikért és akkor "barátkoznak", nem járnak merthogy nem akarnak sietni. Milyen "érdekes", hogy vannak olyan párok akik szexkapcsolatból lettek párkapcsolatban, vannak házasságban vagy úgy, hogy rögtön lefeküdtek, összeköltöztek. Nem lehet kijelenteni senkinek az esetében sem, hogy hogyan haladjon a kapcsolat. Az érzések hiányát pedig nem kéne kierőszakolni!

júl. 2. 12:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 36/49 A kérdező kommentje:
Hát nem tudom, nagyon sokrétű ez a dolog szerintem. Persze, a legegyszerűbb ha azt mondom, nincsen vonzódás, nincs kémia. Valaki írta is azt hiszem ezt, hogy nincs kémia a részemről. Ez nem igaz, hisz akkor nem tartanánk itt. Egy számomra taszító nővel nem fogok összejönni és nem akarok folyamatosan hozzáérni:)
júl. 2. 13:20
 37/49 anonim ***** válasza:
40%

#35:

Igaz nem hangsúlyoztam ki, gondoltam hogy lesz aki beleköt, de természetesen léteznek online kapcsolatból, akár egyéjszakás kalandból is jó kapcsolatok, házasságok (nem írtam olyat hogy nem).

Az írásom inkább arról szólt volna, hogy ne a kétségbeesés vezéreljen senkit, ne a kapcsolatfüggés határozza meg a párkeresést.

Hogy ne legyen ez egy görcsös folyamat. Azért írtam hogy talán a "barátkozás" hasonlít ehhez a legjobban, de NEM azt mondtam hogy mindenki hagyja hogy barátzónába tegyék! Nincs időm részletesebben kifejteni, aki akarja megérti. A fokozatosság elvére céloztam, ahol nincs megfelelési kényszer hogy "ez most egy randi és ezen múlik a jövőnk, ezen áll vagy bukik hogy egyedül öregszünk e meg" és hasonlók.

(#13)

júl. 2. 13:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 38/49 anonim ***** válasza:
100%
Kérdező, lovagolhatsz ezen még ezer évig, értjük, van kémia, összhang meg minden, de ez a kapcsolat akkor sem fog működni, ha tetszik, ha nem, bárhogy is fáj, idő kérdése, mikor fogtok szétmenni!
júl. 2. 13:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 39/49 anonim ***** válasza:
40%

A 30-as kérdésre nem válaszoltál!

Volt már olyan nő aki megugrotta az elvárásaidat és nem agyaltad túl a dolgokat, úgy mint most???

júl. 2. 13:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 40/49 anonim ***** válasza:
41%

34 - "mit javasolsz egy 30+ (vagy 40+) embernek, aki azért valljuk be, okkal kétségbeesett?"

Okkal kétségbeesett?

Ezt kétlem. Attól, hogy még nem találta meg a párját, nincs oka kétségbeesni.

Különben is egy kétségbeesett ember csak sajnálandó, szánalmas, segítségre szorul vagy ilyesmi, de semmiképp sem szeretnék párkereső kapcsolatba kerülni vele.

júl. 2. 13:33
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!