Hogy tudom a férjemnek felnyitni a szemét?

A férjemmel egy nagyon jól működő házasságban élünk, egyetlen egy probléma van: egy gyerekkori barátja.

Ez a gyerekkori barátja egy igazi gyökér. Mikor összejöttünk konkrétan féltékeny volt rám. Közös programokat akart folyamatosan megtorpedózni és bunkó volt. Akkor a férjem leállította és nem nagyon volt gond. Pluszban ki is költözött külföldre. Persze ha haza látogatott akkor a férjemnek haptákban kellett állnia. Ha éppen nem ért rá, mert már programunk volt akkor besértődött. Mikor megtudta, hogy össze házasodunk akkor a gratulációja is inkább egy leszólás volt de már nem érdekelt.

Természetesen az esküvőn is vicceskedve ilyen "kedvesen" beszólogatott. De mivel már nem volt az életünk része, nem akartam a férjemet ezzel piszkálni. Ő is tudta és érezte, hogy ez nem jó így. De mindig védte a barátját, hogy ilyen olyan gyerekkori dolgok miatt ilyen, de amúgy jó gyerek ő.

Na de, 2 napja jött a hír, hogy haza költözik. Mi nem költöztünk messze a szülővárosunktól és ugye ő is innen származik. Tehát közel lesz, nagyon közel.

Már mindenféle nyári program ötletet küldött a férjemnek, hogy ide meg oda kell menjenek. Várandós vagyok, nyár végén szülök.

A férjem már próbálta volna ignorálni, de mint egy rossz mérgező kapcsolatban jön a lelki terror. Augusztus végére is kitalálta, hogy a SZIN fesztiválra menjenek. Mondta neki a férjem, hogy biztosan nem, hát akkora vagyok kiírva. Annyit fűzött hozzá, hogy egyedül is meg tudok szülni, nem kell hozzá a férjem. Ezen be is rágott, rá is nyomta a telefont. De utána jött a bocsánatkérés, hogy nem úgy gondolta ne haragudjon.

Nem tudom mit csináljak, hogyan nyissam fel a férjem szemét, hogy egyszer S mindenkorra ezt be kellene fejezni, mert ennek így nem lesz jó vége.

Teljesen más életet élnek, más a prioritás és egyszerűen nem tudom őt elviselni. Nem tudom felfogni, hogy egy 42 éves férfi ennyire élettelen legyen, hogy a családos barátjáról nem tud lemászni.