Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ismét elbocsátottak próbaidő alatt... Hogyan értethetném meg a férjemmel, hogy ha ő nem segit, akkor egy munkahelyet sem fogok tudni megtartani?
A szöveg ugyanaz, mint mindig. A munkámmal elégedettek, de...
Két hete kezdtem, de csak 3 napot voltam bent a maival együtt, mert betegek voltak a gyerekek. Ma behívott a főnököm, hogy sajnos nem tart igényt a munkámra.
Így soha nem fogok tudni elhelyezkedni, a férjem meg csak dühös rám, hogy miért nem sikerül semmi. Egyszerűen nem érti meg, hogy segítség nélkül nem fog menni.
En egyedul nevelek gyereket. Folyamat figyelek a táplálkozására vitaminszuksegletére soha nem beteges. Egy két bölcsis/ovis járványon kivul soha nem volt beteg sem.
Mindig az lebegett a szemem előtt is hogy egyszeruen másképp nem fog menni ehenhalunk.
Ez mellett eleinte csak rugalmas reszmunkaideejű állásokra pályáztam de aztán még a gyereket is bevihettem a meloba.(ma is engedélyezett a mostani már 8 órás helyemen is)
Ma iskolás es a legkevesebbet hiányzó gyerek.
Ha már próbaidő alatt ez van, úgy sajnos nem csodálkozom, ha a munkáltató is megelégeli. Persze, édesanya vagy, a gyermek mellett a helyed, de neki egy munkavállalóra van szüksége, aki dolgozik. Így bekezdeni nagyon nem volt szerencsés. Lehet, hogy érdemes lett volna a férjednek otthon maradnia a gyerekkel, legalább most, ha neki már fix munkahelye van.
Nagyszülők nem tudnak segíteni? Próbálj meg délutáni/esti/hétvégi műszakokat keresni, hogy felváltva tudjatok a gyerkőccel lenni. Persze ez a család szempontjából hosszú távon szintén nem előnyös, de legalább még ezt az időszakot bírjátok ki, amikor nagyobb a megbetegedés esélye.
Mérges pedig igazán nem lehet rád, hisz nem a teljesítményed miatt bocsátottak el. Közösen vállaltatok gyereket, közösen is kell megoldanotok a felügyeletét.
Esetleg, ha felvetnéd, hogy az első három hónapban legyen bébiszitter otthon? Vagy ő menjen addig szabira (ha nem is táppénzre).
Nyilván érti, csak könnyebb neki téged hibáztatni, mint cselekedni.
Csak maximum 4 órás munka jöhet nekem szóba GYOD mellett.
Nálunk sajnos elég gyakori, hogy betegek. A középsőnél most a skarlát volt ismét soron, ebben a tanévben már 3. alkalommal, ami persze mindannyiunkon végigment.
A férjem elméletileg nem meri kockáztatni a munkahelyét, de így nem tudom, hogy mit fogok tudni csinálni. Anyósom velünk él, mert már ő is ápolásra szorul, az én szüleim meg már nem tudnak segíteni, mert 78 és 81 évesek. Fizetett segítségre meg nem jut.
Szóban elmondja, hogy megérti a helyzetet, meg nem tudtam volna mást csinálni, ugyanakkor a viselkedéséből érződik, hogy haragszik rám.
Én ezért fogtam bele most egy olyan tanfolyamba, ami elvégzése után itthonról is tudok dolgozni. Csak 3 helyről küldtek el eddig…..
7 éves a lányom. Hiába adok neki marslakókat, immunotrofinát, c vitamint, vasat, ezeket azért persze felváltva, így is kb 8 alkalommal beteg évente.
A férjem vezető beosztásban van, jól keres, én sem akarom hogy elküldjék egy betegállomány miatt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!