Elvesztettem magam, a férjem extra bunkó és most úgy tűnik a családunk is rámegy. Szerintetek még megváltozhatok?

A gyerekekkel kapcsolatos költségeket közösen kellene vállalnotok.

Nem normális, hogy családként ennyire külön vagytok anyagilag.

A leírás alapján már nincs szeretet köztetek, tényleg jobb lenne a válás, de ne hibáztasd magad, amiket leírsz, nem extrém dolgok. Ha a férjed tényleg szeretne, az anyagi problémákat beszélgetéssel, megbeszéléssel, közös pénzügyi tervvel kezelnétek. A betegségektől való tartózkodásodat pedig kezelhetné megértéssel, ezzel senkinek sem ártasz. Mennyi férfi van, aki szerencsejátékfüggő, alkoholbeteg, a feleség mégis kitart, támogatja, a pasid meg annyit nem bír ki, hogy pénzt költesz a gyerekeidre, meg nem szívesen látod a taknyos rokonokat. Hát őszintén, én sem. Ne hibáztasd magad, ennek a házasságnak már annyi.

Gyereket te finanszirozod

Sehova nem mész- férjed miért nem tud vigyázni egy ovisra???

Nem tartja tiszteletben hogy terhesen félsz a betegségektől

Olyan helyen laktok amit te nem szeretsz

A 2.gyerekét hordod és kielegited "csak nem azzal a testresszel amit megszokott"

És ő akar válni

Olvasod te amiket leirtal??

Teljes agymosas és még ő zsarol

Akkor készíts egy napirendet, amibe beleírsz olyat is ami téged boldoggá tesz, sokat csinál, hidd el. Nem tudom nálad mennyire komoly ez a félelem, ezt Te érzed, de próbálj meg magadon hatalmas erőt venni, ha szereted a férjed vagy szeretnél vele együtt megoregedni. A veszekedések nagyon csúnya mondatokat is képesek kihozni a másikbol sajnos.

Nem hinném hogy a férjed fenyegetnek a válasszal, egyszeruen lehet megelégelt sok mindent és van mikor az embernek ez az utolsó csepp de még szeretné megmenteni a házasságá, szeretné felnyitni ezzel a felesége/férje szemét hogy mekkora a baj és ne vegye félválról. Az hogy jártál pszichológushoz azt jelenti hogy törődtel a gondokkal, szóval ez már egy jó pont magadnak.

A takarítás meg nem derült ki mennyire zavarja a férjed, de megprobalhatsz elsődlegesen ezen változtatni.

Esetleg esti sétákat nem tudtok bevezetni?

Mi például (tudok sokan hulyeségnek találják) egy hónapja járunk lelkipásztorok, Istentiszteletre. Egy kis közösség, néha oda sem figyelek arra amit mond, de annyira lenyűgözött, annyira magamba szállok, hogy nagyon jót tesz. Pedig semmiség sokaknak.

Valamit Zi is kitalálhatnátok, heti rendszerességgel mondjuk elmenni egy közeli tóhoz sétát tenni, kettesben.

Te tudod mennyire romlott meg és mi az amit még lelehet nyelni, de közös munkával talán van még menthető. Nem kell feltétlenül ezeket a terveket elé állítani mint egy házi feladat, csak vesd fék hogy olyan jól esne ez meg az, nem megyünk?

Majd írd meg a véleményed erről ha lesz kedved:-)

8-assal értek egyet. Agymosáson mentél át. Hibásnak hiszed magad olyan dologban, amiben nem is vagy.

A túlzott vásárlással kellene kezdeni. Nálam azért volt, mert egy éves kora előtt elváltam a gyerekem apjától és hibáztattam magam, hogy miattam nő fel "csonka családban". Holott az apja provokálta ki, hogy kidobjam, mert "megbánta" a gyerekvállalást, rájött, hogy ő még élni akar. Ezt nem mondta el egyből, nyilván, hanem voltak jelei: nem jött haza munkából, hanem beült valahova, plusz évekkel később kiderült, hogy szerencsejátékozott.

Na mindegy. Azért még a helyedben próbálkoznék pszichológussal, lehet, hogy a következő segítene. De ne abból indulj ki, hogy Te tetted tönkre a családot.

Esetleg pszichológus helyett családsegítő szolgálatnál lehetne érdeklődni, hogy valamiféle tanácsadásuk van-e, ami megmutatja neked az utat.