Mégsem szakítani kellene?

Ha fiatalok vagytok és csak vagytok a langyos vízben úgymond jobb szakítani. Nem arra kéne adni, hogy nem lesz más, mert azt nem tudhatod előre és inkább szingliként, mint boldogtalanul egy langyos vízben.

Ő egy külön ember, nem tartozol érte felelősséggel, ha melletted nem tudott kivirágozni karriert illetően az nem a te hibád. Tegye meg nélküled.

Én meglépném a szakítást, de...

Ez egyeseknek biztos nagyon meredek lesz, felajánlanám, hogy legyünk csak barátok/lakótársak, amíg nem talál saját albérletet a környéken. Az ügyfeleit meg miért veszítené el? Ha békésen váltok el, akkor még továbbra is segíthettek neki a karrierjét illetően is. Lehet ezt intelligensen is intézni, nem minden párkapcsolat ér véget tányérdobálással és utálkozással.

Mondjuk azt nem írtad, hogy ő hogy érez. Szerinted ő is ezen gondolkozik, csak nem akarja elveszteni az elért dolgokat, vagy ő még szerelmes? Mert ez nagyon nem mindegy.

Szép dolog ha segted a barátnődet, de azt is meg kell vizsgálni ilyen esetben hogy ő mit tett azért hogy ne legyen neked kiszolgáltatva anyagilag.

Gondolom együtt vagytok valahány éve, tehát neki is tudnia kellett hogy ha ti szakítotok akkor neki haza kell költözni. Ő miért nem gondolkodott előre ilyen szempontból?

Így életed végéig vele maradsz bármilyen rossz is csak azért, mert ő érzelmileg tud ezzel zsarolni?

Ő az évek során miért nem igyekezett annyira összeszedni magát melletted, hogy ha bármi gond lesz kettőtök között akkor egyedül is boldoguljon?

És ha tényleg van munkája akkor ki tudna venni albérletet (vagy csak szobát) az adott városban, így megmaradnának az ügyfelei. De könnyebb érzelmileg zsarolni a másikat csak hogy megmaradjon a kényelmes élete.

Amíg nem vagytok házasok addig nem tartozol felelősséggel a másik életéért. És teljesen mindegy hogy ki a nő és ki a férfi a történetben. Vonatkozik ez mindkét félre.