Hogy néz ki a döntés, ha nem értetek egyet?

Nekem nagyon nagy nehézséget okoz, hogy a párom nem tud előre tervezni, hanem ő akkor szeret dönteni, amikor egy adott helyzetben vagyunk.

Pl. Évekig nem kérte meg a kezem, mert még nem tartottunk ott, bár azt állította, hogy együtt tervezi a jövőnket.

Most gyerekvállalás előtt állunk és próbálnám kideríteni, hogy ő hogyan tervezi a babával a hétköznapokat, szerinte mikor lenne érdemes visszamennem dolgozni, mennyire kell bevonni a nagyszülőket szerinte stb. De mindenre az a válasza, hogyha megvan a baba, akkor majd meglátjuk és kialakul. Opcióként felmerült, hogy egy ideig ő lesz otthon a babával, de ez nem biztos. Elvileg van az, hogy majd abbahagyja a hobbiját, “ha úgy ítéljük meg, hogy szükséges lesz”, heti 2x 4-5 óra utazással, ez szerintem nem kérdés (főleg, hogy van másik hobbija).

Igaziból ezen kívül nem ad rá okot, hogy kételkedjek abban, hogy jó apa lesz, ahogy arra sem adott, hogy nem venne el, de ennek ellenére egyre bizonytalanabb vagyok, hogy be mernék-e vele vállalni egy gyereket, mert kitér a válaszok elől.

Tudom ugyanez volt az eljegyzéssel is és azon a hétvégén kérte meg a kezem, amikor már majdnem szakítani akartam (lehet ezt kellett volna tennem, mert látszólag nem tud megnyugtatni a nagy döntések előtt). Sajnos 33 éves vagyok és tizenkét éve vagyunk együtt (első párkapcsolat neki, második nekem, de az előző nem volt hosszú), és nagyon nehéz így megítélni, hogy másik kapcsolat jobb lenne-e mindkettőnknek vagy sem. Ti mit gondoltok? (Főleg olyanok válaszát várnám, akiknek vannak gyerekei és/vagy nálunk hosszabb ideje házasok. Nyilván az első öt évben sokkal több mindent elnézel a másiknak, mintha később derül ki hasonló).