Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Vissza kapom még valaha a férjem?
A férjem tavaly óta krízisben van. Született egy gyerekünk, elvesztett egy családtagot, azóta a kedves emberből, akit megismertem egy mogorva, agresszív, elviselhetetlen személy lett.
Soha semmi nem jó, kiabál, tárgyakat csapkod, dobál a földhöz. Engem nem bánt. Passzív agresszív, mindent támadásnak vesz, amit mondok.
Mindenben próbálom támogatni, de értelemszerűen nekem is leköti a figyelmem nagy részét a gyerek. A házimunkát, főzést én csinálom, arra nincs gondja.
Eljutottunk oda, hogy belátta segítség kell. Pszichológushoz jár, az indulatkezelés javulása reményében, már egy fél éve körülbelül, de érdemi javulást nem látok.
Most erre rájött még extra stressznek, hogy felújítunk, a munkahelye is bizonytalan lett.
2x talán láttam, hogy csinálja a figyelemelterelő gyakorlatot, mikor felhúzta magát és működött is, nagyon megdicsértem, de azóta nem csinálja.
Légzőgyakorlatokat egyáltalán ki se próbálja, de nem is életszerű szerintem sem, hogy egy begőzölt állapotban elkezdjen az ember négyszögletesen lélegezni.
A terápia rávilágított neki még néhány dologra, amit eddig nem látott önmagával kapcsolatban. Házikat nem csinálja meg, indulás előtt 5 perccel gyorsan firkál valamit. De ez egyébként is jellemző rá, hogy az utolsó percre hagy mindent, mert nem akar foglalkozni vele, mert lebénítja a stressz.
Éjszaka játszik, hogy elterelje a gondolatait. Sokszor imádja a gyereket, öleli, szépen játszik vele, elmondja mennyire szereti stb. Az elején mindenben el is látta, ez fokozatosan kikopott és áthárult rám (pl. pelenkázás). Máskor ordít, csúnyán beszél, tegnap rázással fenyegetőzött a kicsinek...mikor számonkértem, azt mondta viccelt (nyilván nem, de nem gondolta komolyan vagy ilyesmi). Félek, hogy egyre több ilyen beszédet enged meg magának, és természetessé kezd válni neki, esetleg tovább fajul. (Te kis pcsa, ne picsogj már, fogd be, húzz innen, kis pcs stb fordult már elő) mindig rászólok hogy állítson magán. Aztán eltelik pár óra és bűntudata van, sír, állandóan beképzeli hogy a gyerek haragszik rá, utálja őt biztos amiért így viselkedik vele. Egyébként a gyerek még nem fogja fel, de csak idő kérdése. És én viszont felfogom és teljesen kétségbe vagyok esve. Ki fog ebből lábalni valahogy? Ez depresszió? Ha szedne valami nyugtatót az segíthetne? Vagy csak függő lenne tőle?
Kihez forduljak? Milyen szakszerű segítséget tudok neki még keresni?
Sajnálom, hogy ez lett belőle. Egyrészt átverve érzem magam, hogy 12 év után teljesen kifordult magából, pedig ő akarta a gyereket jobban. De lehet hogy a haláleset váltotta ki ezt és a gyerek csak a hab a tortán.
Tudom, itt mindenki elválna. A valóságban annál kicsit nehezebb lépni, mint leírni. A kapcsolatunk hosszú évek óta nagyon jó volt, teljes összhangban működtünk minden téren. Egy éve tart ez az állapot.
Ha valakinek volt hasonló tapasztalata, ossza meg kérem.
válasza:Az emberek nem tudatosak. A tudatosság egy út. Mindenen felül lehet kerekedni, de ahhoz magának a személynek kell elindulnia az úton. Az hogy én milyen voltam és ma milyen lettem, az két külön világ. Sajnos gyógyszerekkel nem fog menni, mások sem fogják megoldani. Max. ideig-óráig.
Ez egy nagyon komoly és hosszú "vállalkozás", rengeteg munkát és áldozatot kíván. Pont ezért morzsolódnak le sokan. Bajban, nyomás alatt mutatja meg az ember az igazi arcát! Két választásod van. Vagy segítesz neki, vagy otthagyod. A segítség a rengeted nyugodt légkörben történő beszélgetés. Mély beszélgetés.
válasza:Nyugtató se segít, én pl még ingerültebb lettem mellette, pofozkodtam törtem cspkodtam
Joga, relaxáció viszont segített hosszú távon
válasza:Egyre kevesebb sikerrel? Viccen kívül ha nem akarod elhagyni, akkor valamiféle intézet jót tenne neki, de csakis olyan esetben, ha magától akarja, hathatsz rá szép szóval, hogy mellette állsz, jobb lesz neki utána stb. A pszichoterapeuta hiába végzi a dolgát hogyha a férjed nem veszi komolyan, vagy csak csügged egyre jobban.
A "házi feladait" neki el kéne végezni, légzési gyakorlatokat csinálni. Természetesen nem fog azonnal működni, de idővel jobb lesz. Az a baj szerintem, hogy egyből akar változást, türelmetlen és a további stressz még inkább mélyre viszi. Így ez egy ördögi kör.
Meditáció, edzés, akár box, bicajozás pozitívan hatással bír, lelkileg/fizikailag.
De neki képletesen vért izzadva akarnia kell, hogy kilábaljon a sötétségből.
Erre kéne rávezetni, ha nem jársz sikerrel, akkor döntsd el, hogy ti a gyermekkel vagy ő a fontosabb.
válasza: válasza:Nekem is tönkrement az életem a vírus után, ez ilyen
Meg lehet érteni
válasza:A pszichológus egyébként arra is való, de gondolom tisztában vagy vele, hogy kibeszélje ami bántja, szerény véleményem szerint neki ez okozza a problémákat. Úgy jött le, de persze lehet tévedek, hogy egyedül azért jár hozzá, hogy az indulatait fogja vissza,
kezelje:
"Pszichológushoz jár, az indulatkezelés javulása reményében..."
DE logikusan ő nem azért ideges, mert olyan agresszív típus, hanem mert szenved és úgy gondolom, hogy a probléma kiindulópontját kellene elsődlegesen helyreállítani.
Tehát szerintem nemcsak a légzési gyakorlatokkal kellene foglalkoznia a szakembernek, ha a cél az indulatkezelés...
válasza: válasza:Szerintem kezdj el szembenézni a ténnyel, hogy nem lesz soha a régi. Lehet, hogy jobb lesz a helyzet, lehet, hogy rosszabb. De a férjed személyisége végérvényesen megváltozott.
Tedd fel magadnak a kérdést, hogy így akarod leélni az életed?
A saját károdon fogod megtanulni, hogy évekig hiába vársz rá, hogy majd jobb lesz, és visszaváltozik.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!