Most mit tegyek?! (. )

a barátommal múltkor szakítottunk,de utána újra kibékültünk. megbeszéltük,hogy még egy nagyobb összeveszés és szakítunk véglegesen,mert már 4x szakítottunk..

én elmondtam hogy mi a bajom vele,de nem látom rajta a változást.

Nőnek akarom érezni magam... nem érzem annak magam mert elég beképzelt és olyanokkal szokott előállni hogy egy nőért nem kell küzdeni... nem udvarias,nem "udvarolt" nekem... nem hoz nekem virágot,nem kísér haza...mert az úristen olyan messze van,nincsen kedvem..álltalába én megyek hozzá...ha nincs kedve lemondja a találkozókat..áteszi ahogy neki kedve szottyan.:S

gyűlölöm azt is,hogy ha egy icipici kis baja történik annyit tud hisztizni érte...ez egyáltalán nem férfias,még így nőként se hisztizek ennyit egy kis karcolásért.:|

én könyörögtem mindig neki,és nagyon szeretem... már nem annyira mint régebben,de szeretem és szeretném ha jó lenne a kapcsolatunk...nem akarok mással lenni.:/ de nekem erre szükségem van,és úgy érzem minden nőnek..