Részben azért van velem mert igy kényemes neki az élete?

Mikor összejöttem a feleségemmel akkor 0-rol indultunk és most ott tartunk hogy van egy házunk ami hiteles. Én már nem szeretem és úgy érzem hogy anyagilag kihasznál. Elhiszem hogy ő szeret de szerintem az is benne van a dologban hogy minimalis erőfeszitéssel eljutott odáig hogy külön él, nem a szüleivel. Mikor a házat vettük akkor rengeteget dolgoztam, mikozben ő kisebb 4 orás munkákat csinált, mégis kaptunk hitelt es meglett a ház. Jelenleg nem dolgozik, otthon van a gyerekkel bár mehetne de nem igazán akar és csak a kifogást keresi.

Azt mondja hogy nem akar a szüleihez visszamenni és hogy az egyedülálló anyukáknak nagyon szar a helyzetük. Mondom akkor vállalom én a gyereket, igy nincs neki gondja rá de ezt sem akarja.

A ház hitelét nem tudná fizetni, én viszont tudnám továbbra is mert most is én fizetem, ráadásul az ő dolgait is nekem kell fizetni. Ahol meghúztam a határt hogy az ő diákhitelét nem én fizetem mert ahoz tényleg semmi közöm.

Nagyon teper hogy béküljünk ki de ugy érzem hogy a kényelmes élet ami neki kell részben. Nem vagyok gazdag, viszont jobb neki itt lakni mint a szüleinél, főleg ha gyerekestől menne oda.

A taktikája az hogy mondogatja hogy ha elhagyom akkor a gyerekem nélkülem nől fel.