Normális, hogy a barátnőm HAJÁN így összevesszünk?

Soha nem fordult még elő ilyen velem, mert:

- Érettebbnek tartom magam annál, hogy ezen veszekedjek.

- Egyenrangú félként kezelem, és eszem ágába nem jutna ráerőltetni az akaratomat.

- Amikor összejöttem vele, azzal elfogadtam a vágyaival és elképzeléseivel együtt. Jobb esetben pedig szó esik az ilyesmiről is, és nem ér váratlanul, ha mondjuk a frizuráját, vagy a hajszínét meg akarja változtatni.

És nem mellékesen:

- Vagyok annyira értelmes, hogy ne jussanak olyan baromságok eszembe, hogy egy adott hajszínt ne akarjak erőltetetten társítani egy adott életstílussal és viselkedéssel. Tudom, sok volt neked a pornó, de ha a való életben kicsit nyitott szemmel jársz, akkor nem nehéz meglátni, hogy a vörös hajúak között is van rengeteg cuki, visszafogott, kislányos alkat.

- Nem vagyok olyan tapló, hogy burkoltan a barátnőmhöz vágjam, hogy ő bizony nem dögös.

- És végképp nem vagyok olyan gyökér, hogy ne örülnék a barátnőm önbizalmának.

Veled az a helyzet, hogy egy elnyomó személyiség vagy, valószínűsíthetően komoly komplexusokkal, aki nem társként, hanem tulajdonként szeretne tekinteni a barátnőjére.

Én remélem, hogy szakít, mert nálad sokkal jobbat érdemel.

Ez nálunk úgy működik, megbeszéltük a kapcsolat legelején, hogy ha valamelyikünk valami borzasztó nagy hülyeséget akarna csinálni, akkor azt megbeszéljük.

Nos, a hajfestést rohadt nehezen lehetne borzasztó nagy hülyeségnek elkönyvelni, de még ha olyasmiről lenne szó, akkor sem az van, hogy megtiltom neki, vagy ő nekem, hanem megbeszéljük, hogy miért akarja, és mik lehetnek a következményei.

A másik dolog, amit a legelején lefektettünk, hogy egyikőnk sem nyomja el a másik egyéniségét, személyiségét. Ha mégis így lenne, akkor a másikunk egyből szól, hogy ezt nem kéne. (De erre még nem került sor.) Nyilván egymás véleményét kikérjük egy esetleges nagyobb változtatás esetén, de ehhez konstruktívan állunk, és nem a hatalomgyakorlás eszközének tekintjük. Értsd: ha valamiről azt gondolom, hogy nem áll neki rosszul, akkor nem fogok neki hazudni, és pláne nem fogok parancsolgatni. (Ez egyébként komoly bizalmatlansági probléma nálad. Lehet azért, mert magadból indulsz ki, és te is csak addig vagy hűséges, ameddig más nem kerül látótávolságba? Vagy tényleg ennyire komplexusos vagy?) Egy hajszínen, vagy hajvágáson, vagy mondjuk egy ruhaviseleten meg nem fogunk végképp marakodni. Legfeljebb elmondom, vagy elmondja, hogy szerinte ez nem előnyös, de ha valami olyan dologról van szó, ami nem végleges, akkor miért ne próbálja ki? Meg ahogy írtam, nem akarjuk elnyomni egymás személyiségét akkor sem, ha mondjuk az 5%-kal kevésbé tetszik, mint a másik opció. Én örülök annak, hogy ő jobban érzi magát a bőrében.

"Félreértitek"

Dehogy értjük félre. :-)

"Nem akarom kontrollálni meg megszabni hogyan nézzen ki"

De. Pont azt teszed.

"látom rajta hogy hízeleg neki a sok bók, elhiszi amit mondanak neki"

Miért, kezdjen el sírni, meg legyen depis, amiért szépnek tartják?

De, te pont, hogy irányítani, és bezárni akarod őt. Beteg elme vagy, aki azt is sajnálja, ha a barátnője jól érzi magát a bőrében.

Értjük.

Önbizalom, pozitív személyiségfejlődés ilyen: rossz

"Szerénység"-nek nevezett önbizalomhiány ilyen: jó

Baj az, ha elhiszi a bókokat? Szóval szerinted nem illenek rá, nem kéne elhinnie a sok jót?

Te tényleg nem érzed az ellenétet a mondandód között: "Nem akarom kontrollálni meg megszabni hogyan nézzen ki" vs."Mondtam, hogy felejtse el" ill. "Oké jól áll neki, de akkor is zavar." De, pont ezt csinálod!

"Itt arról van szó, hogy kezd kifordulni önmagából, látom rajta hogy hízeleg neki a sok bók, elhiszi amit mondanak neki."

Jaj úristen, micsoda tragédia, amiért jól esik neki az, hogy megdicsérik és amiért jól érzi a bőrében, igazad is van, éjjel-nappal sírnia kéne 0 önbizalommal, hogy a francért mernek neki bókolni... No komment.

Nem értünk félre.

Ennyi egybehangzó vélemény után most már beláthatnád,hogy valószínűleg a te értékrendedben valami nem stimmel.

Bízom benne, hogy szakít veled a barátnőd, mert egy támogató partnert érdemelne.

"Itt arról van szó, hogy kezd kifordulni önmagából, látom rajta hogy hízeleg neki a sok bók, elhiszi amit mondanak neki. Nem ilyen volt."

A barátnőd önbizalomhiányos volt. Nem volt magával megelégedve. Most, hogy tetszik magának a hajszínváltás miatt, lett egy pozitív kisugárzása, ami a körülötte lévő embereknek (igen, férfiaknak is!) feltűnik. A pozitív visszajelzés fontos a kiegyensúlyozott élethez. Neked az a bajod, hogy mi van, ha rájön nem csak te létezel és dob egy másik pasiért. Hát igen, ez ilyen. Mondom, volt ilyen pasim, mint te. Az pepitába ugyanezzel kezdte. Évekkel később ott tartottunk, hogy azt is megszabta milyen ruhában dolgozzak, nem sminkelhettem, nehogy más pasi is meg akarjon dugni stb. Neked ugyanez a bajod, mint anno az exemnek.