Igazságos bántalmazónak lehordani a férfit ilyen esetben?

"a legtöbb ember számára nem vagytok alkalmasak párkapcsolatra"

Azért azt se felejtsük el, hogy a mentális problémáknak is rengeteg fajtája és súlyossága van. Mondjuk egy enyhe szociális fóbiás embert azért ne vegyünk már egy kalap alá egy pszichopatával.

Na, meg azért azt is kimondhatjuk, hogy a legtöbb mentálisan beteg ember nagyságrendekkel alkalmasabb párkapcsolatra, mint egy bántalmazó, agresszív bunkó, aki emellett még nem, hogy simán csak elmúlasztja a segítségnyújtás törvényben leírt kötelezettségét, de egyenesen hátráltatja azt.

Azt is azért halkan jegyezzük meg, hogy sok ilyen agresszív bunkónak komoly mentális problémái vannak, csak ugye ameddig nem megy el önként pszichiáterhez, addig az nincs diagnosztizálva.

Az előítéletek meg soha nem szolgáltatnak valódi érveket.

Aki pedig félelmet kelt egy elesett, segítségre szoruló emberben, az egyszerűen egy féreg.

Az én hipochondriám olyan volt, hogy valós érzés (mármint fizikai) volt az alapja, csak a googleön próbáltam rájönni, mi bajom.

Pl. amikor még kövér voltam, és nem mozogtam, pár havonta feldagadt a bal lábam. Valszeg csak bevizesedett, mert már nem csinálja, hogy normális a súlyom. De akkor mindig mélyvénás trombózist vizionáltam be, mert túlsúly, ülőmunka, magas vérnyomás, a korba is beleestem, pont bal láb, ahol gyakoribb. Ilyenkor elmentem magán uh-ra, hogy megnyugodjak.

Évente 1x szokott a fejem fájni, ezért tragédiaként és meningitisként élem meg.

De az ellenkezője is igaz, egyszerűen tudatában vagyok a testemnek. Pl. mikor fájt a mellkasom, nem voltam beszarva, hiába vettek előre mindenhol a "mellkasszúrás" miatt, tudtam, hogy nem a szívemmel van gáz, és kiderült, hogy bordaizom. Vagy mikor 17 évesen mondtam anyunak, hogy vigyen kórházba, mert gáz van, nem a menzeszem miatt fáj a hasam, ez teljesen más, és aznap már toltak is be vakbélműtétre.