Kinek van igaza ebben a helyzetben?

A napokban költöznék össze a barátommal, én mennék hozzá az ő városába.

Pár napja a testvére és a barátnője bejelentette nagy "hirtelenséggel", hogy kidobják őket az albérletükből egy 1 éves kisgyerekkel, és hogy ők akkor jönnének a barátom lakásába. Nem is kérdezve, csak így bejelentve.

A probléma ezzel az, hogy ez a páros a világ lustája hatalmas arccal, és most ott van még egy gyerek is, aki nyilván nem tehet semmiről persze, de nagy feladat. Lusták, döglenek egész nap, és az albérletüket is azért kell elhagyniuk, mert már egy éve nem fizetik...

Szemét vagyok biztosan, de ezt én nagyon ellenzem. Eleve mehetnének a szülőkhöz is, de az ugye nem derogál már, hiszen ott fizetni kell. A hely is szűkös, plusz hónapok óta azt terveztük hogy alakítjuk ki a lakást magunknak, erre bumm, +3 ember.

A barátom segíteni akar a testvérének persze megértem, de nem érti az én aggályaim. Magyarán azért dolgoznék napestig, hogy fizessek a lusta sógoréknak mindent, nulla magánélettel. Sok a vita most ezen, hogy lehetne ezt megbeszélni?