Szerintetek kinek van igaza ebben a helyzetben?

A párom olyan, mint egy időzített bomba.

Minden rendben van közöttünk, aztán szinte a semmiből elkezd egy flegma/bunkó/agresszív viselkedést felvenni.

Én ilyenkor próbálom megőrizni nyugalmam, és normálisan elmondani neki, hogy ne rajtam töltse ki a feszültségét. Ilyenkor hárít, azt mondja ne papoljak. Kussoljak el, fogjam be a lepcses pofámat és egyéb szép szavak.

Na ilyenkor nekem sem mindig sikerül nyugodtnak maradnom, amikor normálisan próbálom vázolni helyzetet és a problémámat az egész kiakadásával kapcsolatban és még neki áll feljebb. Nagyjából mindig.

Hogy konkrét példát említsek:

Tegnap rosszul voltam reggel amiről tudott is. Délutánra jobban lettem, hozott nekem húslevest is, mert tudja hogy szeretem stb szóval próbált kedves lenni.

Aztán estére megint kezdtem rosszabbul lenni. Feküdtem a tv előtt.

Ő addig akváriumokat takarított.

Mondta, hogy segítsek az egyikben, de mondtam, hogy rosszul vagyok, így nem szeretnék most.

Láttam rajta, hogy nem tetszett neki, hogy nem segítek.

Úgy voltam vele, hogy rosszul vagyok, szeretnék pihenni. Plusz én előző nap az egész lakást kitakarítottam, mindem házimunkát megcsináltam, hogy neki semmit ne kelljen, mert tudtam, hogy fáradt lesz. Gondoltam akkor megérti, hogy ilyen állapotban nem szeretnék segíteni ebben az egyben.

Megcsinálta egyedül közben azt hajtogatva, hogy neki elege van halakból, inkább megölné őket és miért nem csináltam meg én mert hogy régen elbírtam a 12 kilós akváriumot, akkor most mi történt?!

Inkább nem reagáltam erre semmi olyat, próbáltam jobban lenni.

Lefeküdt mellém majd pár perc múlva kérdezte, hogy megyünk-e fürdeni.

Azt mondtam, hogy igen menjünk.

De nem történt semmi, ő feküdt kívül én belül a fal mellett. Gondoltam feláll, hogy menjünk és nem nekem kell átmászni rajta. Többször megkérdezte még, hogy megyünk-e fürdeni. Mindig azt mondtam rá, hogy igen. Aztán meg azt hogy igen csak rosszul vagyok.

De ő továbbra sem állt fel, hogy menjünk. Úgy voltam vele fáradt nincs kedve elindulni..

Erre egyszer csak fogta magát a lábamat kb odébb rúgta a sajátjáról elég durván majd elindult kifelé. Kérdeztem tőle, hogy most mi van meg hova megy? De egyszer sem válaszolt és még a fürdőszoba ajtót is behajtotta úgy, hogy beszéltem hozzá.

Odamentem hozzá, hogy miért hagyott így ott és miért nem válaszolt a kérdéseimre? Erre elkezdte a kádat takarítani hogy ne kelljen rám figyelnie és flegmán válaszolt, hogy ő kérdezte, hogy fürdünk-e és én nem jöttem, pedig hányszor megkérdezte.

Elmondtam neki, hogy ő volt kívül neki kellett volna először felállnia, hogy én is feltudjak rendesen plusz rosszul voltam, nem szerettem volna átmászni rajta.

Erre nagyon bunkó stílust vett fel hogy leszarja a papolasomat, ez van stb. Mondtam hogy inkább neki kellene bocsánatot kérnie, amiért bunkó volt velem szinte ok nélkül..

Erre fel egy gunyoros "ja akkor bocsánat" kíséretében elkezdte keresni a tusfürdőjét és mivel pont a szekrény előtt álltam amiben van mondta, hogy menjek már odébb. Mondtam, hogy nem mert engem nagyon zavar, hogy rajtam csattannak a munkahelyi stb problémái és ne csináljon úgy mintha semmi nem történt volna. Erre kb elkezdett odébb lökni, hogy kivegye a szekrényből a tusfürdőt. Mondtam, hogy fejezze ezt be. Mire kiviharzott meg motyogott valamit. Utána mentem, hogy erre miért van szükség? És mi oka van erre a viselkedésre? Mire nagyon csúnyán kezdett el velem beszélni, hogy kussoljak el stb megint, meg hogy én ezt váltom ki az emberből engem nem lehet elviselni és hogy ha nem tetszik keressek olyat aki nem csinálja ezt. Itt már én is csúnyán beszéltem vele.

Aztán felugrott és elment fürdeni.

Utána meg felöltözött és hajnal fél 1-kor szó nélkül elment.

(Gondolom lement cigizni)

Aztán később mikor visszajött beült videojátékozni és nem szólalt meg.

Én is elmentem fürdeni stb és mikor már készültem lefeküdni megkérdeztem tőle hogy ott marad?

Mondta, hogy igen. Normális higgadt hangvétellel megkértem, hogy gondolkodjon el azon, hogy miért viselkedik így egy emberrel aki semmit nem ártott neki, és hogy ez helyénvaló-e szerinte? Ott hagytam jó éjszakát kívánva.

Külön aludtunk. Én egész este lázasan feküdtem, rosszul voltam alig aludtam. Mikor reggel felkeltem gondoltam biztos lehiggadt, csinálok reggelit meg kávét, hogy lássa a gesztust részemről és utána meg tudjuk beszélni a történteket.

Mikor bementem felébreszteni, hogy jó reggelt rám nézett és hátat fordított. Itt már megint felidegesített.. De mondtam neki normálisan, hogy csináltam reggelit, jöjjön egyen egy kicsit.

Ott ettem mellette mire sok perc után odaült az asztalhoz, mintha ez olyan kegy lett volna a részéről. Egy szót sem szólt hozzám, kb rám sem nézett. Megettem a reggelit kimentem a konyhába elmosogatni.

Ő azóta is annyit nem mondott, hogy köszönöm, vagy bármit hogy pl jól vagyok-e a tegnapi rosszullét után. (Látszik, hogy nem annyira)

Azóta a másik szobában fekszik alszik vagy nem tudom mit csinál..

Nekem meg tanulnom kellene, 3 hét múlva okj vizsgám van. De egyszerűen ilyen állapotban nem bírok koncentrálni.

Szerintetek ebben az egészben kinek van igaza? Mi a véleményetek erről a helyzetről?